A szakember tapasztalatai szerint még ha a munkáltató által kínált gondoskodó juttatás, így például a kockázati élet-, baleset- vagy betegségbiztosítás a munkavállalók által választható kínálatba is kerül, kicsit mindig háttérbe szorul.
A cafeteriatrend.hu évente felméri, mely juttatási elemek lennének fontosak a munkavállalók számára. Az eredmények szerint az étkezés és az egészségmegőrzés élen jár, de ha választani kell a cafeteria-rendszeren belül, a munkavállalók inkább a közvetlenül pénzzé tehető, vagy rögtön felhasználható juttatásokat helyezik előtérbe.
Pedig a hatályos törvény szerint amennyiben a kockázati élet-, baleset- és betegbiztosítás díja személyenként és havonta nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát, akkor adó- és járulékmentesen köthető, így a munkavállaló azonos összegből széleskörű szolgáltatást nyújtó csomaghoz juthat - mondta.
Több konstrukció van
A munkáltatón keresztül háromféleképpen igényelhető biztosítás. Sok társaság - a már említett - cafeteria-rendszeren belül kínálja, választható opcióként. Emellett terjednek azok az értékesebb, a cafeteria-juttatásokon felül kötött egészség- és életbiztosítások, amin keresztül a munkáltató kifejezheti gondoskodását. Az utóbbi hónapokban azok a lehetőségek is egyre népszerűbbek lettek, amikor a munkavállaló fizeti a biztosítást, ugyanakkor a munkáltatón keresztül kedvezményesebb feltételeket kap a biztosítótól. Ennek az oka, hogy a vállalat nagyobb kockázatközösséget tud megjeleníteni - mondta Fata.
Szerinte bármilyen kockázati biztosítási konstrukcióról legyen szó, fontos, hogy a munkáltató megfelelő módon és gyakorisággal tájékoztassa a munkavállalókat arról, hogyan és mire lehet használni a biztosítást. Bár számos nagy munkáltatónál van csoportos baleset-, betegség-, vagy életbiztosítás, kevésbé kommunikálják a munkatársak felé, ezért a kockázati esemény (betegség, baleset) bekövetkeztekor a dolgozók elfelejtik igénybe venni.
Fata László úgy vélte, ha a munkáltató a cafeteria mellett külön biztosítást köt egy dolgozói körre, kedvezőbb feltételekkel jelenik meg a munkaerőpiacon.
Kozek András, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) életbiztosítási tagozatának munkatársa szintén úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy biztosítást főként a cafeteria-kerettől függetlenül, a dolgozók iránti elkötelezettség kimutatásaként kötnek a vállalatok. A kockázati biztosítás létező, növekvő szegmens, de elterjedtsége a kkv-k körében lényegesen alacsonyabb, mint a nagyvállalatoknál.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a biztosítási összegek rendkívül alacsonyak. Az európai átlagnál nagyságrendekkel kevesebbet költenek a magyar vállalatok biztosításra, aminek alapvető oka, hogy a nyugat-európai biztosítási kultúrában a kockázati szolgáltatások mellett a nem kockázati - például nyugdíjcélú elemek - is jelentős szerepet játszanak, ez viszont Magyarországon az adózási szabályok miatt nem jellemző.
Így látják a biztosítók
Oláh Attila, a Groupama Biztosító kockázati- és személybiztosítási főosztályának vezetője viszont azt tapasztalta, hogy a kisvállalkozásoknál és a nagyobb cégeknél egyaránt gyakori, hogy alkalmazottaikra kockázati biztosítást kötnek. A nagyobb cégek inkább mindenkire kiterjedő pluszjuttatásként, illetve gondoskodásként kötik meg ezeket, jellemzően eltérő biztosítotti csoportokat létrehozva eltérő szolgáltatási tartalommal.
Balesetbiztosításnál havi tíz-tizenötezer forintos díj ellenében már akár több tízmillió forintos rokkantsági biztosítási összeg, milliós nagyságrendű műtéti térítés és több tízezres csonttörésre vonatkozó fedezet is vásárolható. A Groupama tapasztalatai szerint a kockázati személybiztosítások, az élet-, baleset- és betegségbiztosítások piaca - ideértve a szolgáltatásfinanszírozó új típusú egészségbiztosításokat is - már évek óta a piaci átlagnövekedés feletti, 10-20 százalékos emelkedést mutat.
A K&H Biztosító ugyan nem rendelkezik jelentős állománnyal a munkáltatók által munkavállalókra kötött csoportos életbiztosítási kategóriában, de a szervezet szerint a csoportos kockázati biztosítások megkötése segítheti a Nyugat-Európához képest meglehetősen alulbiztosított magyar társadalom biztosítottságának növelését.