A hazai nagyvállalatok háromnegyede tervez valamilyen cafeteria juttatást adni a dolgozóinak – derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index 2023 végi eredményeiből. Többségük nem csak egy, hanem akár több elemet is beépít a bérezési gyakorlatába.

A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait és terveit jelző felmérés alapján a törvényileg előírt utazási költségtérítést csak a cégek 52 százaléka fogja idén biztosítani a munkavállalóknak.

„Az önkéntesen adható béren kívüli juttatások közül pedig továbbra is a SZÉP-kártya áll az élen – ezzel a cégek 40 százaléka tervez” – mondta Rajna Gábor, a pénzintézet vállalati divíziójának vezetője. Csupán 7 százalékuk tervezi növelni a dolgozói létszámot, azonban a csökkenő relbérek mellett a dolgozók megtartásához is jelentősen hozzájárul a különböző juttatási elemek alkalmazása.

A tervezett béren kívüli juttatások a 2024-es évre a következők a nagyvállalatoknál:

  • törvényileg előírt utazási költségtérítés: 52 százalék;
  • SZÉP-kártya: 40 százalék;
  • 13. havi bónusz: 28 százalék;
  • célzott juttatások: 17 százalék;
  • saját döntésen alapuló utazási költségtérítés: 16 százalék;
  • egészségpénztár: 11 százalék;
  • nyugdíjpénztár: 11 százalék;
  • negyedévente vagy félévente prémium: 11 százalék;
  • továbbképzések költségeinek megtérítése: 10 százalék;
  • kulturális vagy sportesemény belépőjegy térítése: 7 százalék;
  • távmunka költségtérítése: 5 százalék;
  • óvodai, bölcsődei étkeztetés megtérítése: 4 százalék;
  • jutalék: 1 százalék.

Megdöbbentő, hogy a vállalatok 26 százaléka egyik megtakarítási formát sem biztosítja a dolgozóinak, így ők csak a havi bérkifizetést kapják meg. Azoknál a vállalatoknál azonban, ahol adnak valamilyen plusz juttatási formát, átlagosan háromfajta lehetőséget biztosítanak a munkavállalóiknak.

A béren kívüli juttatások összegén a cégek döntő része nem tervez változtatni, csupán 9 százalékuk emelné annak értékét, átlagosan 13 százalékkal.

Cafeteria a telefonon?

SZÉP-kártyát jelenleg három bank kínál: az OTP, az MBH és a K&H Bank. Ezen szolgáltatók közül elsőként a K&H tette elérhetővé még novemberben, hogy a juttatást digitálisan, azaz érintésmentes terminálnál és okoseszközös fizetésnél is használni lehessen.

Megkerestük a két másik hazai szolgáltatót, tervezik-e a kártyák digitalizációját.

  • Az MBH Bank lapunknak megküldött válaszában azt írják, jelenleg is vizsgálják a digitális SZÉP-kártya bevezetésének lehetőségét és az ezzel kapcsolatos ügyféligényeket. Emlékeztettek: a bank erre a célra kialakított mobilapplikációjában már most is számos hasznos funkció elérhető, biztonságosan aktiválható a kártya, vagy a visszaélések megelőzése érdekében fel is függeszthető, majd egyszerűen reaktiválható, szükség esetén le is tiltható. „Az appba belépve kényelmesen nyomon követhető az egyenleg és a számlatörténet, valamint lehetőség van internetes előrefizetést indítani” – húzták alá.
  • Az OTP Bank stratégiai elképzelései között szintén szerepel a kártya digitalizálása. Kutatásukból azonban az derült ki, hogy az elfogadóhelyek száma sokkal fontosabb a pénzintézet ügyfeleinek, mint a kártyadigitalizáció, ezért elsősorban a hálózat bővítésére koncentrálnak. Kiemelték: a SZÉP-kártya használatával jelenleg is elégedettek a kártyabirtokosok.

Vannak változások

Tavaly év végén, illetve most januártól új elemek is bekerültek vagy emelkedtek a cafeteria rendszerben – hívta fel a figyelmet a K&H.

2023. december 1-jétől adómentesen adható üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként a közvetlenül a borászatból, palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék.

2024-től a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó, csekély értékű ajándék évente legfeljebb 3 alkalommal nyújtható magánszemélynek egyes meghatározott juttatásként, vagyis 33,04 százalékos adóteherrel.

A legfontosabb változás azonban, hogy 2024. január 1-jétől a SZÉP-kártya nem használható hideg élelmiszervásárlásra, illetve a béren kívüli juttatásként, azaz a 28 százalékos adóteherrel nyújtható éves keret a tavalyi 650 ezer forintról, visszaállt 450 ezer forintra.