Magyarországon brutálisan növekszik az infláció - mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a hitelintézet sajtótájékoztatóján. A várakozások szerint 10,8 százalékon fog tetőzni az áremelkedés üteme ősszel, a gazdasági növekedés a konszenzus szerint 4 százalék körül lesz, de vannak olyan elemzők, akik csak 2,5 százalékos, míg mások 5,9 százalékos növekedéssel kalkulálnak. 

A feszes munkaerőpiac, az erős bérdinamika támaszt nyújt a fogyasztásnak, ez lehet a GDP-növekedés motorja. Az alacsonyabb keresetű rétegekben ráadásul nagyobb a bérdinamika, ami ezt segíti, a magasabb keresetű rétegek a megtakarításaik csökkentésével tudják fokozni a fogyasztásaikat. Az állami beruházásoknál satufék várható, mivel nem jöttek be az uniós helyreállítási pénzek, hiány van a költségvetésben, ezek a projektek halasztódnak. 

Kapcsolódó

Két számjegyű infláció lesz az idén

Az infláció még jövőre is bőven a célsáv fölött maradhat, és a jelenlegi előrejelzések sokkal pesszimistábbak, mint a 2022 februári prognózis volt, amikor az idén már csökkenést, és jövőre a célsáv elérését várták. A CIB előrejelzése szerint az idén éves átlagban 10 százalék fölött lehet az infláció, és ha nem volna árstop, akkor 15-16 százalékos is lehetne az átlagos áremelkedés. 

Az ország külső és belső egyensúlya romlik, súlyos ikerdeficittel küzd a gazdaság. A folyó fizetési mérleg hiánya megközelíti a GDP 6 százalékát, de a legnagyobb probléma az államháztartás hiánya, amely már 7 százalék körül van. Komoly kiigazításra volt szükség, ennek érdekében a "jól bevált" különadókhoz nyúltak, a kiadási oldalon pedig a beruházások felfüggesztésével csökkentik a hiányt. A különadó csomag mérete meglepően nagy lett. Mind a különadó és a beruházások felfüggesztése javíthat az infláción rövidtávon, de hosszabb távon ezek a lépések az üzleti bizalmat ronthatják, az üzleti környezet kiszámíthatóságára negatív hatással vannak, ami a későbbi tőkeberuházásokra kedvezőtlen hatással lehet. Ez ronthatja a hosszabb távú növekedést, a versenyképességet. 

A régió minden országában komoly inflációs nyomás van, Magyarországon csupán az árstopok csökkentik valamelyest a mértéket. A jegybankok is minden országban hasonlóan reagáltak, és emelték az alapkamatot. Az eddigi agresszív szigorítás után viszont most már el kell gondolkozniuk a jegybankoknak, hogy milyen kamatszint az, amely nem lesz túlságosan restriktív a jövőben. Ennek a következménye az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is 100 bázispontról 50-re csökkentette a kamatemelések ütemét. A CIB szerint még szeptemberben és októberben is várható kamatemelés, a csúcson 8 százalék fölötti alapkamattal is kalkulálnak az elemzők.

A választások óta zuhan a forint

Jövőre az idei bázishatás miatt meredekebben csökkenhet az infláció, 4 százalékos szintre is csökkenhet, ez viszont 4 százalékos reálkamatot jelentene, ami túlságosan restriktív volna. A forint árfolyama tavaly karácsonyig együtt mozgott a régiós fizetőeszközökkel, a választások óta viszont egyértelműen alulteljesít. Ez annak ellenére történik, hogy a piac megkapta az üzenetet, hogy a kormány elkötelezett a hiány csökkentésében, de az üzleti bizalmat az intézkedések aláássák. 

A 400 forintos euróárfolyam lélektani határ, a CIB tartósan efölötti szinttel nem számol. A bank szakértője szerint az Európai Unióval a helyreállítási alapból érkező pénzzel kapcsolatban ősszel meg fognak állapodni, ami pozitív hatással lesz a forintra és a gazdaságra is. Az MNB-nek is vannak olyan eszközei, amelyekkel a tartós leértékelődést meg tudja akadályozni. A CIB szerint 365-385 forint közötti euró/forint árfolyammal érdemes kalkulálni az év folyamán. 

Az árstopok az idén megmaradhatnak a CIB szerint, ezek fenntartása nem a kormánynak fáj, és politikailag nem tudják elengedni a rezsicsökkentést sem.