Érdekes tendencia rajzolódik ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövedéki statisztikájából. A drága dobozos cigaretta forgalma nő, míg a "spórolós" finomra vágott dohányé csökken.

Korábban éppen ennek az ellenkezője volt megfigyelhető. Mind a válság után, mind pedig a trafikok megjelenése és a jövedékiadó-emelések hatására úgy tűnt, hogy a magyar fogyasztók átállnak a macerás, de érezhetően olcsóbb töltésre. Most azonban, hogy az életszínvonal emelkedik, a dohányosok inkább a kényelmet választják.

A NAV jövedéki statisztikájáról fontos tudni, hogy nem közvetlenül a fogyasztásról közöl adatokat, hanem arról, hogy milyen mennyiség kerül szabadforgalomba. Mivel azonban azt a cigarettát amely a trafikokba kerül, vagy azt a benzint, amelyet kiszállítanak egy kúthoz, előbb-utóbb megveszi valaki, így hosszabb távon ez az adatsor is leképezi a piacot.

A kiszállítások hektikusan változnak, nem csak a szezonális hatások miatt, hanem például adóemelések miatt is. Egy-egy jövedékiadó-emelés előtt érezhetően megugrik a szabadforgalomba kerülő termékek mennyisége. Így volt ez idén júniusban is, hiszen júliustól ismét emelkedett a jövedéki adó a dohánytermékeken. Lapunk ezért gördülő összeget számolt, vagyis minden hónaphoz hozzáadtuk a megelőző 11 hónap adatát, amely így "kisimítja" a különböző kilengéseket.

Ez alapján most június és tavaly július között 8,64 milliárd szál cigaretta került szabadforgalomba, amely összeget utoljára 2014 elején regisztrált a NAV. Ez a szám persze jócskán elmarad a trafikok, vagy még inkább a válság előtti szinttől, amikor ennek a duplája is elfogyhatott egy év alatt.

Az elmúlt évek mélypontját egyébként 2017 áprilisa jelentette, amikor 6,8 milliárd szálat rendeltek a trafikok.

Ezzel együtt a cigaretta legfontosabb helyettesítő terméke, a finomra vágott dohány gördülő összege folyamatosan csökken. A június végével végződő évben 4,73 millió kilogramm került szabadforgalomba. A csúcsot 2016 augusztusa jelentette több mint 7 millió kilogrammal.

A vágott dohány és a cigaretta piaca nem csak most mozog együtt: ahogy a dobozos cigaretta forgalma megfeleződött a válságot követően, úgy nőtt duplájára a vágott dohányé. (Az, hogy hány gramm dohány felel meg egy cigarettának, egyéni vérmérséklet kérdése).

A szomorú azonban az, hogy most a dobozos cigaretta forgalma nagyobb ütemben nő, mint amennyivel a vágott dohányé csökken, vagyis többet dohányoznak az emberek. Ezt az állítás árnyalhatja, hogy ha feltételezzük, a NAV sikeresen veszi fel a harcot a cigarettacsempészettel szemben, vagyis egyre több ember kényszerül át a fehér zónába.

A KSH szerint is nő a forgalom

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) negyedéves számai szerint is nő a dohányfogyasztás. A hivatal a kiadásokat közli, a legfrissebb adat első negyedéves, e szerint 161,3 milliárd forintot hagytak ott a vásárlók a trafikokban az első három hónapban. Ez 11,7 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi 144,4 milliárd, ehhez pedig 10 százalékos átlagos drágulás társult. Így a forgalom 1,7 százalékkal nőhetett. (A KSH statisztikája nem bontja szét a különböző dohánytípusokat)

A növekedési fordulat 2018 második negyedévében következett be, amely elég jól összecseng a NAV-adatokkal.

A drágulás folytatódik

Lapunk korábban is többször írt arról, hogy Magyarország - egyetlen tagországként - nem tudott határidőre megfelelni a cigaretta jövedéki adójára vonatkozó európai uniós minimumkövetelményeknek. A szabály úgy szól, hogy a jövedéki adó szintje érje el a súlyozott kiskereskedelmi ár 60 százalékát, vagy legyen legalább 115 euró (37 700 forint) ezer szálanként. Ettől nagyon el vagyunk maradva, nagyjából 56,5 százalék körül állunk - még a most júliusban életbe lépett 32 200 forintos minimumszint is nagyon messze van a 115 eurótól.

Az Európai Bizottság fel is szólította hazánkat, hogy igazítsuk az adót a minimumküszöbhöz. Ennek következménye a mostani emelés, illetve azok, amelyek 2020-ban és utána érkeznek majd.

Az adó mértéke

  • 2020 januárjától 20  500  forint lesz ezer darabonként, és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 33 500 forint,
  • júliustól 21  500  forint lesz ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 22,5 százaléka, de legalább 34 500 forint
  • 2021 januárjától pedig 22 800 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 22 százaléka, de legalább 35 800 forint

Egy gyors számítással kijön, hogy csak a jövedéki adó emelése a rárakódó 27 százalékos áfával, 91 forinttal drágítja majd minden doboz cigarettát 2021-re. A valóságban persze ennél jóval magasabb lehet az áremelkedés mértéke.

A kormány egyébként nem csak a cigaretta, hanem a finomra vágott dohány adóját is emeli, bár ennek szintje megfelel az uniós követelményeknek. Jelenleg 18 560 forint jövedéki adót kell fizetni kilogrammonként. Ez nő januártól 20 100, júliustól 20 700, 2021 januárjától pedig 21 480 forintra.

Nem olyan könnyű kiütni az emberek szájából a cigit

A dohányról és az alkoholról tudjuk, hogy azt az emberek bármi áron megveszik. Ez jól látszik azokból a statisztikákból, amelyek azt mutatják, hogy az alacsony jövedelmű háztartásoknál sokkal nagyobb arányban részesül a kiadásokból ez a két terméj, mint ott, ahol az étel és a rezsi kifizetése nem jelent nagy problémát.

Az eladási adatokból is pontosan látszik, hogy amikor csökken az életszínvonal és drágul a cigaretta, az emberek akkor sem a leszokásban, hanem alternatívák keresésében gondolkodnak. Amikor pedig a bérek emelkedése meghaladja a cigaretta drágulásának ütemét, akkor visszatérnek a kényelmes és kétség kívül kevésbé káros megoldáshoz.

Ha a bérnövekedés üteme nem lassul, akkor a következő másfél év dohánydrágulását könnyen lenyelik az emberek, továbbra is eltartva a trafikokat, amelyeket elvileg azért hoztak létre és azért alkottak szigorú szabályokat, hogy minél több embert bírjanak rá a leszokásra.