Magyarország továbbra is a GDP alig több, mint egy százalékát költi védelmi kiadásokra. "Az Egyesült Államok ugyanakkor elégedett a magyar kormány lépéseivel, amelyeket annak érdekében tett, hogy teljesítse az USA és a NATO tagállamaik irányába tett kötelezettségvállalásait. Elvállalta, hogy a bruttó hazai terméke két százalékát védelmi kiadásokra fordítja.

Hiszem, hogy a magyar kormány elkötelezett ennek teljesítése mellett. Azt hiszem, 2024-re irányozta elő mindennek megvalósítását, de nem lennék meglepve, ha hamarabb sikerülne elérniük ezt a célt. Egyszóval elégedettek vagyunk a magyar kormány védelmi kiadásaival - ami egyébként nem az Egyesült Államok érdekeit szolgálja, hanem Magyarország és a NATO-országok védelmét" - nyilatkozta David B. Cornstein az InfoRádiónak.

Kapcsolódó

A magyar kormányon múlik, mikor jöhet össze a találkozó

A nagykövet arra a kérdésre, hogy Donald Trump amerikai elnök mikor látogat Magyarországra, továbbra is óvatosan válaszolt. Ő a magyar és az amerikai kormány között várhatóan idén életbe lépő védelmi együttműködési megállapodás elfogadása után tart lehetségesnek egy amerikai-magyar csúcstalálkozót.

"Szeretnénk, hogy néhány olyan dolog is megvalósuljon, amelyeken már a mi képviseletünk dolgozott, ilyen például a védelmi együttműködési megállapodás, amely reményeink szerint hamarosan végső stádiumába ér, de ezen kívül is van néhány bejelentenivalónk, amelyeken még dolgozunk. Ha úgy látom, hogy mindezen dolgok révbe érnek, boldogan el fogok beszélgetni egy másik régi barátommal a Fehér Házban (Trumppal - a szerk.), és javasolni fogom neki, hogy hozzunk létre egy találkozót" - mondta Cornstein.

Szép ceremónián írnák alá a megállapodást

"Nagyon elégedett voltam Szijjártó külügyminiszter úr washingtoni látogatásával. Közösen vettünk részt egy találkozón Wess Mitchellel, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekben illetékes helyettes államtitkárával, valamint az amerikai és a magyar hadsereg néhány képviselőjével. Sikerült elsimítanunk az összes kérdéses pontot. Jelenleg az amerikai kormány és a magyar parlament előtt van a dokumentum, a törvényhozás védelmi bizottsága vizsgálja felül. Ha ezzel végzett, a parlament elé terjeszti. Reményeink szerint a teljes testület elfogadja a dokumentumot, és végezetül tartunk majd egy szép ceremóniát, amelyen aláírjuk a megállapodást" - nyilatkozta a nagykövet a két ország között tervezett védelmi megállapodásról.

A megállapodás egyik vitás pontja - a 444.hu korábbi értesülése szerint - a szövetséges amerikai csapatok Magyarországon belüli mozgása volt, azoknak ugyanis a magyar parlament beleegyezése nélkül is szabad mozgása lenne Magyarországon, amitől eddig ódzkodott az Orbán-kormány. Cornstein tudomása szerint ezen az előző megállapodáshoz képest nem változtattak. A járművek mozgatásakor egy bizonyos eljárásrendet kell követni, amelyet mindkét kormány elfogadott - közölte most a nagykövet.

A CEU egy varázslatos intézmény

Az interjúban arra is rákérdeztek, hogy hogyan befolyásolta az amerikai-magyar kapcsolatokat a Közép-Európai Egyetem egyes tevékenységeinek Budapestről Bécsbe költöztetése. A nagykövet szerint nem változtak az ezzel kapcsolatos érzelmei. "A CEU egy világhírű, varázslatos intézmény. Egy igazi sarokkő volt Magyarországon. Továbbra is azt kívánom, bár ne akarnák áttelepíteni Bécsbe! Ez egy szörnyű veszteség úgy az egyetem, mint Magyarország számára. Szeretném, ha Budapesten maradna. Mindemellett azonban azt is nyilatkoztam, hogy személy szerint én úgy látom: ennek a történetnek a végkifejletét valójában két ember személyes kapcsolata alakította így. Addig, ameddig a két ember egyike nem nyit a másik irányába - már ha ez egyáltalán elképzelhető -, nem hinném, hogy bármi is változni fog. Más kérdés, hogy ennek befolyással kell-e lennie az amerikai-magyar kapcsolatokra?" - nyilatkozta Cornstein.

Kína és Oroszország komolyabb probléma, mint Soros

Cornstein ugyanakkor azt is közölte, hogy nő jobban aggódik Oroszország és Kína miatt, mint Soros György miatt. "Ez a két ország együtt azért mégiscsak egynéhány dollárral gazdagabb, mint Soros György, és nagyobb károkat okozhatnak, mint amire ő egyedül képes lehet. Az egyik ellentét inkább filozófiai síkon ragadható meg: a konzervatív és a liberális gondolkodásmód szembenállásában. Oroszország és Kína nem filozofálnak. Ők a nyers valóságban tevékenykednek, ami nagyon aggasztó lehet e varázslatos ország számára, amelyet úgy megszerettem! Nem az Egyesült Államok miatt aggódom az orosz és a kínai befolyás magyarországi térnyerése kapcsán, hanem Magyarországot féltem! Az ő befolyásolásuk sokkal komolyabb probléma annál, mint amire az a bizonyos férfi képes lehet" - mondta a nagykövet, aki az orosz és kínai befolyásszerzés kapcsán megemlítette Magyarország orosz energiafüggőségét, valamint a kínaiak üzleti és technológiai előretörését, megnevezve a Huaweit és az 5G-technológia felhasználását is.

Az USA együttérez a magyarokkal és az ukránokkal is

Az ukrán-magyar konfliktusról is beszélt Cornstein, az USA továbbra is kritikus azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány az ukrán nyelvtörvény miatt (amely a magyar kisebbség nyelvhasználatát is korlátozza) blokkolja Ukrajna NATO-csatlakozását. "Elismerjük Magyarország álláspontját Ukrajna másik szegletével kapcsolatban, ahol 150, egyesek szerint 175 ezer magyar él, akik magyarul beszélnek és akiket ide köt örökségük. Ők Ukrajna állampolgárai. Teljes mértékben együttérzünk velük, hiszen a nyelvtörvény most hirtelen meg akarja mondani nekik, hogy gyermekeik mely évfolyamokon milyen nyelven tanuljanak az iskolákban" - közölte a nagykövet. Ugyanakkor az USA nem hiszi, "hogy a két kérdéskört össze kellene kapcsolni. Mindkettő fontos kérdés. Nem hiszem, hogy az orosz agresszió megtörtént volna (a Krím orosz bekebelezése - a szerk.), ha Ukrajna tagja lett volna a NATO-nak, vagy bárminemű kötődése lett volna a szövetséghez. Úgy gondolom, hogy bölcsebb döntés lett volna, ha Ukrajna a nyelvtörvényt csak a nem-NATO, vagy nem-EU tagállamokra - a tagállamok hivatalos nyelvét beszélő kisebbségeire - alkalmazza" - tette hozzá Cornstein.