A Budapesti Corvinus Egyetem stratégiai célja az egyetem közösségének nemzetköziesítése, amelynek része, hogy mind az oktatók, kutatók, mind a hallgatók a hazai kötelékeiket megtartva mobilitási programokban, nemzetközi együttműködésekben vehessenek részt.

Az Erasmus+ program lehetőségeit leginkább kihasználó egyetemek között van a Corvinus: tanévenként nagyságrendileg 500 diák gazdagodott uniós támogatással külföldi tapasztalatokkal, és ezzel versenyelőnyt szereztek a későbbi munkaerőpiaci belépéshez. 

A program révén a hallgatók által megszerzett ismereteket, készségeket, kapcsolatrendszereket kivételes, Magyarország javára fordítható erőforrásnak tartja a Corvinus, ezért az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvánnyal közösen áttekintette a pénzügyi mozgásterét, és ez alapján,

amennyiben az Európai Uniónak és Magyarországnak nem sikerül megállapodni az Erasmus program finanszírozásáról, úgy a Budapesti Corvinus Egyetem a 2024/25-ös tanévre biztosítja hallgatói számára a kiutazáshoz és kinntartózkodáshoz szükséges pénzügyi forrásokat

-olvaható a közleményben.

Kiemelkedő az egyetem nemzetközi beágyazottsága

A Corvinus 5 kontinensen több mint 250 partneregyetemmel áll együttműködésben, számos kettősdiploma-programot kínál, és Magyarországon egyedülállóan két nemzetközi intézményi akkreditációt is szerzett a legrangosabb nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezetek értékelése alapján. 

Az egyetem bízik a kialakult helyzet mielőbbi megnyugtató rendezésében, és abban, hogy a források továbbra is hozzáférhetőek lesznek a magyar egyetemek oktatói és hallgatói számára.  

Az Európai Bizottság nem díjazta az egyetemi modellváltást

Az Európai Bizottság pár napja úgy döntött, hogy 21 modellváltó magyarországi egyetemet kizár az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból is, a tiltás a december 15-e után elbírált pályázatokra vonatkozik. Ennek értelmében nem kaphatnak friss támogatást az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a hazai felsőoktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az EU 40,45 millió euróval (16,1 milliárd forint) támogatott. Az Erasmus plusz program hazai megvalósítását koordináló Tempus Közalapítvány azt közölte, hogy a jogállamisági határozatnak nem címzettje az Erasmus plusz program, ami szembemegy az Európai Bizottság állításával.

A kormány szerint elfogadhatatlan a Bizottság döntése

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón kijelentette, a kormány elfogadhatatlannak tartja az EB döntését Erasmus-ügyben. A bizottsági döntés az idei ösztöndíjakat nem érinti, a jövő évire vonatkozik. Ha nem születik megállapodás, akkor az ösztöndíjprogram költségeit a kormány állja. Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a jövő héten tárgyal majd Brüsszelben ez ügyben.

Ha nem hoz eredményt a párbeszéd az Európai Bizottsággal, akkor Magyarország pert indít az Európai Bíróságon. A modellváltó egyetemek ügyében a magyar kormány folyamatosan egyeztetett a bizottsággal, mindenben Brüsszel kéréseinek megfelelően járt el

- jegyezte meg Gulyás Gergely.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok által működtetett egyetemek a tárcavezető szerint a modellváltás óta eredményesebben működnek:

 

  • több hallgató jelentkezett az intézményekbe,
  • nőtt a tudományos publikációk száma és a nemzetközi rangsorban is előre léptek.
  • Idén már 11 intézmény szerepel a nemzetközi összehasonlításokban a legjobb egyetemek között.

 

Gulyás Gergely összegzésében elmondta: a tanszabadság garantált, ezzel kapcsolatban nincs is vita, és semmilyen alapja nincs a Magyarországgal kapcsolatos vádaknak a felsőoktatás területén, hiszen pontosan úgy jártak el, ahogy azt a bizottság kérte. Remélik, hogy a félreértés gyorsan tisztázható lesz belátható időn belül, ha pedig mégsem, akkor marad a pereskedés.

Pálinkás József: Remélhetőleg cselekvésre készteti a diákokat az Erasmus felfüggesztése

Pálinkás József, az első Orbán-kormány oktatási minisztere a Klubrádió műsorában keményen bírálta a magyar kormányt az Erasmus-ügy miatt. A professzor, aki korábban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, úgy látja: ha a kormány nem változtat álláspontján, akkor hosszú távon a 21 érintett egyetem tudományos kapcsolatai sínylik meg, amelyeket részben e programok keretében finanszíroznak.

Pálinkás úgy véli, itt nem is valódi alapítványi egyetemekről van szó, hanem állami egyetemekről, amelyeknél a döntéseket kiszervezték azoknak, akiknek jónak látták. Szerinte elgondolkodtatja és remélhetőleg cselekvésre készteti a diákokat az Erasmus felfüggesztése, és ha az egyetemi élet résztvevői is csatlakoznának a tanár-diák-szülő tiltakozásokhoz, akkor a kormány talán értene az erőből.

A félelem és a janicsárok kellő megfizetése magyarázza, hogy az egyetemek szó nélkül belementek ezekbe az átalakításokba. Ezzel együtt voltak rábeszélések és fenyegetések

– tette hozzá a professzor, aki szerint három lépésre lenne szükség a krízis feloldásához:

 

  • az összeférhetetlenségi szabályok világos megfogalmazására,
  • a kuratóriumi tagok határozott időre történő kinevezésére, a mostani élethosszig helyett,
  • valamint a kiválasztási szempontok megváltoztatására.