Az őszi időszakban jelentősen növekszik a légúti fertőzéses megbetegedések száma. A  háziorvosoktól kapott információk, valamint a Covid gyorstesztek alapján a légúti betegségek között nagy százalékban jelenik meg a Covid-19, írja elemzésében Sarkadi Balázs orvosbiológus, a  Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti (NNGYK) adatai szerint rohamosan növekszik a szennyvízben a SARS-CoV-2 örökítőanyag-koncentrációja, és a közeljövőben a Covid-19-esetszámok erős növekedése várható.

A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának friss adatai szerint a háziorvosoktól beérkező, légúti fertőzésben szenvedő betegektől vett minták mintegy felében kimutatható a SARS-CoV-2-fertőzés.

Tízszer veszélyesebb

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatása szerint az egész világon a Covid-19-megbetegedések számának gyors emelkedése várható, ami egészségügyi vészhelyzetté alakulhat.

Bár a most észlelt Covid-19-esetek – főleg gyermekeknél – többnyire enyhe lefolyásúak, semmiképpen nem helyes ezt a veszélyt figyelmen kívül hagyni, véli az orvosbiológus.

Nem szabad elfelejteni, hogy a súlyos lefolyású Covid-19 szempontjából magas kockázatúak – 60 éven felüliek, krónikus betegek, egészségügyi dolgozók, várandósok – között a Covid-19 továbbra is veszélyes egészségügyi kockázatot, a betegek és a  kórházak számára pedig súlyos terhelést jelenthet.

A WHO felmérései szerint, a Covid-19 okozta halálozás kockázata, elsősorban az idősek és a társbetegségekben szenvedők között, most is mintegy tízszerese az influenzás betegségek okozta halálozásnak. 

Ha egy súlyosabb betegséget okozó variáns jelenne meg, az a rizikócsoportoknál óriási kockázatot jelentene

– közölte a WHO szakértője.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a betegséget követően igen sok esetben megjelenik a Covid- utóbetegség poszt-Covid-szindróma, ami artó légzési és emésztési zavarokkal, tartós fejfájással és fáradtsággal, idegrendszeri és egyéb szervi zavarokkal járhat.

A légúton terjedő SARS-Cov-2-vírusbetegség elleni védekezés két fő pillére a maszkviselés és a védőoltás.

Az Európai Gyógyszerügynökség  (EMA) és az amerikai FDA ajánlása szerint az oltást minden 6 hónapnál idősebb embernek (akár kapott már korábban védőoltást, akár nem) szükséges megkapnia. A 65 évnél idősebbeknek, a COVID-betegség súlyosságát fokozó társbetegségekben szenvedőknek és azoknak, akik még egyáltalán nem kaptak COVID-19-védőoltást.

Az oltásszkeptikusok az interneten terjedő konteókkal, álhírekkel, amelyek az oltások veszélyességével riogatnak, igen sok ember életét veszélyeztetik, és az egészségügy súlyos túlterhelését okozzák. Természetesen minden hatékony gyógyszernek lehetnek, vannak mellékhatásai, de a COVID-19-vakcinák esetében a sok millió élet megmentése áll szemben az igen korlátozottan előforduló mellékhatásokkal.

A Pfizert és a Modernát javasolják

Hogy mi jelenleg Európában a megfelelő vakcina, arról az EMA ad felvilágosítást: az RNS-alapú Pfizer-Biontech és a Moderna felújított, célzottan az aktuális vírusváltozatokra kifejlesztett, általában egykomponensű oltását javasolják. 

Széles körben igazolt, hogy a vakcinák és/vagy a lezajlott betegség okozta védettség is viszonylag gyorsan, egy-két év alatt erősen csökken, ezért 8–12 hónaponként szükséges a vakcinák ismételt beadása.

De ebben az őszi időszakban az influenza elleni oltás is fontos, szintén főleg a magas egészségügyi kockázatúak számára.