Csak pótcselekvés a bürokráciacsökkentés?

A környező országokkal összehasonlítva nem számít túlzottnak az állam mérete Magyarországon, de láthatóan nálunk érvényesül az, hogy nem csak a munkaerőpiacon belüli aránya nőtt az állami dolgozóknak, hanem érdemben a létszámuk is.

Az állami dolgozók a foglalkoztatójuk alapján három csoportra bonthatóak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése alapján az állami vállalatoknál foglalkoztatottakkal most nem foglalkoznak - így 280 ezer ember kimarad a létszámcsökkentésből. Az ő esetükben globálisan amúgy is bővülés várható, hiszen a kormány éppen bevásárolja magát az energiaszektorba, amely pedig növeli az állami foglalkoztatotti létszámot.

Az önkormányzatoknál dolgozókat már érintheti egy létszámcsökkentés. Ezt szabályozási oldalról tudná megvalósítani a kormány, azaz csökkentené az önkormányzati feladatok számát, és ezzel párhuzamosan kevesebb pénzt ad a településeknek. Ez alapján a polgármestereknek kellene eldöntenie, hogy mennyi embertől válna meg. Ez komoly politikai konfliktust okozna helyben, és hatással lenne a kormánypártok szavazóbázisára. A politikai károk miatt kicsi az esély, hogy ezen a területen lépne a kormányzat. Ebben a szegmensben 300 ezer ember dolgozik.

A csökkentés további lehetősége a központi kormányzat (a létszám 540 ezer fő). Egyes kormányzati szervezeteket azonban nem érintene a leépítés. Így a 120 ezer főt foglalkoztató KLIK-nél, és 45 ezer fő foglalkoztató felsőoktatásban sem valószínű egy létszámleépítés, hiszen a kormány nyilván nem akarja a tanárokat egy újabb elbocsátási hullámmal hergelni - vélik a Policy Agenda elemzői.

Az egészségügyben és a szociális szférában összesen 300 ezer ember dolgozik. Ebből 130 ezer a kormányzati alkalmazott. E területen sem valószínű, hogy hozzányúlna a jelenlegi létszámhoz a kormány, mivel sok helyen éppen munkaerőhiány van. Ráadásul az intézményi struktúra átrendezése nélkül (kórházak bezárása) nem lehet csökkenteni a létszámot. Az is megfontolandó, hogy e szférában van a legtöbb közfoglalkoztatott (2014-ben a humán-egészségügyi és szociális ellátásban 130 ezer ember dolgozott közmunkásként).

Ki lehet venni az átalakításból további 91 ezer főt, akik igazságügyi alkalmazottak, bírák, ügyészek, valamint valamely rendvédelmi szerveknél, és a Honvédelmi Minisztérium szervezeteinél dolgoznak.

A feltételezett létszámleépítésből a politikai és egyéb szempontból veszélyeztetett területeket kihagyva a több mint 1,1 millió állami alkalmazottból tulajdonképpen az átalakítások 154 ezer embert érinthetnek - vélik az elemzők.

Magyarország az elmúlt években érdemben növelte az állami foglalkoztatottak számát, míg a környező országok inkább helyben jártak. Érdemi reformot az államigazgatásban csak Ausztria hajtott végre az elmúlt 15 évben: 1999-2012 között 35 ezer fővel (21 százalék) csökkentették a központi költségvetésben dolgozók számát. Miközben minden hatodik munkahelyet megszüntették a közigazgatási adminisztrációban és 15 százalékkal csökkentették a honvédelmi területen dolgozók létszámát, növelték a tanárok, az igazságszolgáltatás területén dolgozók létszámát - azaz nem a fűnyíróelv érvényesült, hanem a differenciált elbírálás elve.

Az ambiciózus magyar kormányzati célok teljesüléséhez (mármint jelentősen kisebb állam) kevés lenne, még az osztrák modell is. Ha ezt a mostani szerkezetben hajtanák végre, akkor 25-30 ezer fővel csökkenne az állami foglalkoztatottak száma. A kérdés valójában az, hogy a magyar kormány hozzá mer-e nyúlni olyan általa tabunak tekintett kérdésekhez, mint az állami cégek esetleges átalakítása, bizonyos területekről állam kivonulása. E nélkül csak pótcselekvés az, ami a háttérintézmények átalakítása területén történik - olvasható az elemzésben.