A miniszterelnök hétvégi évértékelő beszédében egy hétpontos akciótervet jelentett be a demográfiai fordulat érdekében. Ezek közül mindössze két elem érinti azt a kérdést, hogy mivel lehet segíteni a kisgyermekes anyukáknak a munkába történő visszatérését.

A bölcsődei ellátórendszer kiszélesítése, és a kisgyermekkel otthon maradó nagyszülői gyed-program bevezetése elvileg megteremthetik annak a lehetőségét, hogy aki tud, az minél előbb visszakerüljön a munkahelyére. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez a valódi probléma - állapították meg a Policy Agenda kutatói.

Kapcsolódó

A magyarországi munkaerőpiacon jelentős hátrányban vannak a nők a férfiakhoz viszonyítva. Az utolsó, 2016-os adatok szerint egy férfi átlagfizetése 16 százalékkal - azaz évente csaknem kéthavi bérrel - magasabb, mint a nőké.

Kevesebb nőnek van munkája

A foglalkoztatottak 55 százaléka volt férfi 2018. harmadik negyedévében, miközben a munkavállalási korú lakosság körében ez az arány 48,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy most 590 ezer fővel több nőnek kellene dolgoznia a foglalkoztatottak körében, hogy a dolgozni tudó lakosságon belüli arány teljesüljön. Ez természetesen nem elvárható cél, hiszen a potenciális női munkavállalók közül többen gyermekük nevelése miatt vannak távol a munkaerőpiactól. Ebben nem "lóg ki" a magyar helyzet (2017-ben 45 százalék) a visegrádi országok (V4-ek) "sorából" (az átlag 45 százalék), ugyanakkor lemaradásban van az észak- és nyugat-európai országoktól, ugyanis ez az arány Ausztriában, Németországban, a Benelux-államokban és Franciaországban 47 százalék, Dániában, Norvégiában, Svédországban és Finnországban pedig 48 százalék.

A nők foglalkoztatásán belül minden egy százalékpont arányjavulás (a férfiak változatlan foglalkoztatási szintjével számolva) 68 ezer új női foglalkoztatottat jelentene. Azzal tehát, ha Magyarország elérné a nők foglalkoztatásán belül az északi-országok szintjét, 204 ezer fővel több női munkavállalónk lenne, akik munkajövedelmük által jelentősen növelnék a háztartásuk bevételeit.

Kisebb bért is kapnak

A nők munkaerőpiaci hátránya nem csak a foglalkoztatottsági arányukban, és az átlagos bérek különbségében jelenik meg. Még nagyobb társadalmi problémát jelent a bérrendszeren belüli egyenlőtlenség. Ennek pedig már van az állam által előidézett oka is. A versenyszféra 5 fő feletti foglalkoztatóit és a közszférát nézve 2016-ban 50,5 százaléka volt a női dolgozók aránya (ennek fő oka, hogy a közszférában dolgozók 75 százaléka nő.)

Az egyes jövedelmi kategóriákban jelentős a nemek közötti különbség. A társadalom rosszabbul kereső alsó felének (első öt decilis) 52 százaléka nő, míg a felső ötödben már csak 49 százalék. A felső tíz százalékban, a legjobban kereső rétegnél pedig csak 38 százalékos a nők aránya. A KSH adatai alapján a dolgozók körben a bruttó jövedelem 53 százalékát viszik haza a férfiak, 47 százalékát a nők. A 35 év alatti dolgozóknál azonban a nők már csak 43 százalékát szerzik meg a munkajövedelmeknek.

Az állam a nettó jövedelmeknél két ágon tud beavatkozni közvetlen módon: egyrészt a törvényben szabályozott bérek kapcsán (közfoglalkoztatotti bérek, minimálbér, garantált bérminimum), másrészt az adórendszeren keresztül. Mivel a férfiak a jobb kereseti kategóriákban vannak, az egykulcsos adórendszer konzerválja a férfiak és a nők közötti nettó béregyenlőtlenséget. Ha az állam a nők helyzetét akarná javítaná, akkor direkt módon tudna azzal segíteni, ha az adórendszerben a mediánjövedelem alattiak esetében alacsonyabb adókulcsot érvényesítene, mint a felső 10 százalékba tartozóknál - állapították meg a kutatók.

A másik állami beavatkozási eszköz a minimálbér és a garantált bérminimum emelése lenne. Az utolsó béradatok alapján (2016) a nőket - az arányokat tekintve - jobban érintette ez a két bér. Így ezek emelése nagyobb segítséget jelent a női munkavállalóknak, mint a férfiaknak. A közmunka az utóbbi években elnőiesedett", így az ottani bérek befagyasztásával a nők kerültek rosszabb anyagi helyzetbe.

A nők béregyenlőtlensége, és a munkaerőpiacon meglévő kisebb részvételi arányuk egyértelműen olyan elemek, amelyek bizonytalanságot okoznak a jövőben. Ez pedig talán nagyobb hatással van a gyermekvállalási kedvre, mint a most bejelentett intézkedések. Ugyanakkor a kormány éppen ezen a területen nem akar ellépni az eddigi politikájától, és mérsékelni az egyenlőtlenségeket - írta a Policy Agenda.