A spanyol kormány idén tovább emelte az apáknak a gyerekük születését követően járó, fizetett szabadság hosszát: január 1-jétől 16 hétre. Egy évvel korábban 12, 2019 elejétől pedig 8 hét volt a szabadság hossza - írja a Telex.

A spanyol rendszer érdekessége, hogy az anyák is 16 hetes fizetett szabadságot kapnak, vagyis mindkét szülőnek ugyanannyi jár. Ha valaki nem, vagy nem egészében kívánja felhasználni a fizetett szabadságot, a fennmaradó napokat nem adhatja át a másik szülőnek. Azért, mert a kibővített szabadságnak pont az a célja, hogy az apákat bátorítsák: éljenek a lehetőséggel, és világossá tegyék a számukra: az apáknak ugyanúgy joguk és kötelességük a gyerekről való gondoskodás, mint az anyáknak.

A döntésnek ezért elvi jelentősége van, hiszen a spanyol kormány ezzel deklarálta, hogy szerinte az anyának és az apának egyenlő mértékben kell kivennie a részét a gyereknevelésből és egyenlőek a karrierlehetőségeik is.

Magyarországon más a helyzet. Bár itthon is lehetősége van egy apának arra, hogy ő maradjon otthon gyerekével és az anya dolgozzon, de ez nem különösebben gyakori, a kormány pedig hol burkoltan, hol pedig nyíltan kiáll amellett, hogy a nőknek inkább a gyerekneveléssel és a háztartás vezetésével kellene foglalkozniuk a karrierépítés helyett. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter egy hónappal ezelőtt elhíresült videójában azt mondta, hogy a nőknek nem kell minden pillanatban versenyezniük a férfiakkal, nem kell ugyanolyan beosztásban ugyanakkora fizetésért dolgozniuk.

A Pulzus Kutató - lapunk megbízásából készített - reprezentatív felmérése arra kérdezett rá, hogy ki, mennyi időt adna az apáknak otthon, gyerekük születése után a jelenlegi 5 születési szabadságnap helyett. A kutatásban hét válaszlehetőséget (hét időintervallumot) adtunk meg, hogy kiderüljön, a magyarok szerint mennyi idő is kell egy családnak, hogy közösen tudjanak felkészülni a gyerek érkezése utáni "új életükre".

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét. "Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"

A szórás nagy lett, a legtöbb válaszadó 4-6 hét szabadságot adna az apáknak, de az ő arányuk is csak 20 százalék. A 2-4 hétre 18 százalékuk, a 10-16 hétre 17 százalékuk szavazott. A válaszadók 15 százaléka szerint elég 1-2 hét, 14 százalék szerint pedig még a 16 hét is kevés. A 6-10 hét valamiért kevésbé vonzó, erre csak 10 százaléknyiak adták a szavazatukat.

Messze a legkevesebben mindössze 6 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy az 5 nap elég.

Az 5 nap valóban nem túl sok, a family.hu 2019-es gyűjtése szerint az Európai Unióban ez az 18. helyre sorolta hazánkat, vagyis a legtöbb országban többre értékelik az apa szerepét a gyerek életének első időszakában.

Mit gondolnak erről a nők és a férfiak?

A Pulzus kutatásából az derült ki, hogy a férfiak legnagyobb része a 10 hétnél, sőt a 16 hétnél is hosszabb szabadságokat preferálná. (Közöttük persze lehetnek olyanok is, akiket elsősorban a hosszú szabadság motivál).

A nők körében a 4-6 hét (22 százalék) és a 2-4 hét (20 százalék) születési szabadság a legvonzóbb. A jelenlegi 5 napot a nők 7, a férfiak 5 százaléka tartja elegendőnek.

Nincs generációs szakadék

Aki azt gondolná, hogy valamiféle generációs különbség van az apaszabadság kérdésében és mást gondolnak a 60 felettiek, mint a 18-39 évesek, akiket ez a téma érint, nagyot téved.

A fiatalabbak körében 24 százalékkal messze a legvonzóbb alternatíva a 10-16 hetes szabadság, de az ennél is hosszabb lehetőség csak 10 százalékuknak tetszik. Ezzel szemben a középkorúak és a 60 felettiek 17-18 százaléka támogatná, hogy 4 hónapnál is hosszabb ideig maradjanak otthon az apák.

Érdekes kép rajzolódik ki az iskolai végzettség szerinti bontásból is. Az általános iskolát végzettek 8 százaléka mondta például azt, hogy elég az 5 nap, míg a diplomások esetében ez az arány csak 3 százalék. A másik véglet, vagyis a 16 hétnél is hosszabb szabadság ugyanakkor szintén az alapfokú végzettségűeknél a legvonzóbb, a többieknél kevésbé.

A diplomások körében a 4-6 hét a legvonzóbb, 30 százalékkal, ami kiugró eredmény tekintve a válaszok szórására.

A kisebb falvakban nem vinnék túlzásba

Bár nem lehet azt mondani, hogy a kérdés nagyon megosztaná a városi és a vidéki lakosságot az látszik, hogy a kisebb falvakban az 1-2 és a 2-4 hét a vonzóbb lehetőség, míg a budapestiek 28 százaléka 10-16 hétig marasztalná otthon az apákat gyerekük születésekor. A fővárosban viszont az ennél is hosszabb idő nem sokak tetszését nyerné el, arányuk mindössze 7 százalék, kevesebb, mint a megyeszékhelyeken, a kisebb városokban vagy a községekben.