Becsülendő, hogy Magyarországnak van egy demográfiai programja - mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára végső érvként a kormány családvédelmi intézkedéscsomagja mellett az MKT szakmai konferenciáján a Budapesti Corvinus Egyetemen a napilap beszámolója szerint.
Szavai szerint a hétpontos családvédelmi csomagra idén a GDP 0,3 százalékát, jövőre pedig 1,1 százalékát fordítja az állam, de mindenki nyugodjon meg, ez nem borítja fel a költségvetést és a hiánycélt.
Pitti Zoltán, a BCE kutatója, volt APEH-enök azonban előzetes számításokat is végzett és azt mutatta be, hogy a csok-program elemeire - lakásvásárlásra, kedvezményes kölcsönre, kamatteher átvállalásra, áfa-visszaigénylésre és gépkocsivásárlási támogatásra - idén több mint 258 milliárd forint megy el, de 2026-ban már 642 milliárd lesz mindennek a forrásigénye.
Véleménye szerint nem jó megoldás másodrendűként kezelni az élettársi kapcsolatban élőket, miközben a gyerekek fele már évek óta nem házasságban születik. Azt is kifogásolta, hogy a lakástulajdon megszerzésének támogatása után az állam magukra hagyja a családokat, és leépítette a cafeteriarendszer rezsitámogatási csomagját.
Hasonló kérdéseket feszegetett a kormány családpolitikája kapcsán Hegedűs József szociológus, a Városkutatás Kft. ügyvezetője. A nemzetközi mérések szerint a gyermekvállalás a legnagyobb szegénységi kockázat, ez szerinte a csomag nem veszi figyelembe.
Élénk vita alakult ki a konferencián a lakásépítési támogatás körül, amelynek az áfatartalmáról még tart az egyeztetés - csillapította a kedélyeket Gion Gábor, de azt elismerte, hogy jogos előadótársai kritikája, miszerint az új lakások jó részét ma befektetők építik bérlakásnak. Szerinte ez rendben van, sőt tömegesen kellene építeni ilyeneket a vállalkozóknak, mert nem az állam feladata a fiataloknak is megfizethető árú bérlakásszektor kiépítése.