A vállalatok nagyon eltérő összeget költenek a családbarát programok bevezetésére a munkahelyeken. Erre a területre 200 ezer forinttól egészen 140 millió forintig költenek a cégek, ez derül ki a Családbarát Magyarország Központ és a BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. közös kutatásából.

A vállalatok 43 százaléka 1 millió és 10 millió forint között költött az elmúlt egy évben a családbarát megoldások bevezetésére, fejlesztésére és 20 százalékuk pedig 10 millió és 50 millió forint közötti összeget fordított erre a területre. A kutatásban összesen 108 szervezet vett részt, mondta Veisz Ákos, a BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. ügyvezetője egy sajtótájékoztatón.

Jelenleg a cégek számára a munkaerő megtartása és a bevonzása a legfontosabb cél. A civilek és a gazdasági szereplők 60-60 százaléka válaszolta azt, hogy ez számára elsődleges prioritás.

A szervezetek 81 százaléka egyetért azzal, hogy ha már megszerezték a családbarát hely védjegyet, akkor ez ösztönözte őket arra, hogy tovább fejlesszék a programjaikat, egy jó részük intenzíven kommunikál a munkavállalókkal és közösen gondolkodnak a programok tovább fejlesztéséről. A jövőt illetően pedig kiderült, a szervezetek majdnem fele szeretné a családbarát intézkedéseket tovább bővíteni.

Többek között ezen programok közül választhatnak a munkavállalók:

  • home office;
  • bringázz a munkába;
  • ingyenes bicikli kölcsönzés;
  • kamatmentes munkáltatói kölcsön;
  • kismama reintegrációs program;
  • négy- vagy ötnapos munkahét választhatósága;
  • mentálhigiénés programok;
  • gyermekmegőrzés,
  • egészségpénztári támogatás;
  • szűrőprogramok bevezetése;
  • a nem dohányzók plusz szabadságot kapnak, a dohányzók pedig pénzbeli juttatást a leszokáshoz;
  • vállalati könyvtár;
  • lombikprogram támogatása.

A vállalatoknak és szervezeteknek fontos a munkavállalói elkötelezettség, ez üzleti előnyöket is jelenthet, hiszen a munkavállalói fluktuáció csökkenésével a vállalat kiadásai is csökkenhetnek – mondta Veisz Ákos. 

Húsz évvel ezelőtt még nem volt téma a vállalatoknál az esélyegyenlőség, ma az a legfontosabb, hogy már téma lett, mondta Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztató utáni kerekasztal beszélgetésen. Erre reflektálva Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke azt mondta, ma a munkaadók küzdenek a munkavállalókért, húsz évvel ezelőtt ez fordítva volt.

Az esélyegyenlőség mindenki számára fontos 

„Az esélyegyenlőség nem egy női probléma, ez mindenkinek a problémája. Ez nem csak gyermekkérdés, hogy akinek kicsi a gyermeke azt nem lehet hajnalban vagy hétvégére beosztani, mert több 50 éves kolléga dolgozik a kereskedelmi üzletláncnál, akinek például az idős szülei gondozását kell megoldani” – emelte ki Heiszler Gabriella. Számára az is kihívás, hogy a kékgalléros és a fehérgalléros munkavállalók számára is megfelelő programokat kell biztosítania. 

Három vagy öt éve ráment arra, hogy tényként elfogadja, hogy a nőket és a férfiakat másképp kezelik a munkavállalók, mondta a Spar-vezér. Példaként említette: ha egy nő irodájából üvöltés hallatszik ki, akkor azt a női vezetőt hisztisnek könyvelik el, ha egy férfi teszi ezt, az elfogadott – mondta Heiszler Gabriella. A férfiak esetében meg van az a luxus, hogy ezeket a jogokat jobban eltűrik nekik, mint a nőknek.

Egyre jobban érzik a kis- és közepes vállalati szektorban, hogy a legjobb vezetőt kell megtalálni és teljesen mindegy, hogy az nő vagy férfi, mondta Balog Ádám, a BKKI alelnöke.

Ma Magyarországon a középvezetők között 40-60 százalékos a női-férfi arány, felső vezetői szinten pedig csupán 10 százalékuk nő. Heiszler Gabriella szerint az nem kérdés, hogy a nők is alkalmasak a vezetői pozíciókra. Az, hogy hol dől el egy előléptetése, egy hétvégi focimeccsen vagy a tárgyalóasztalnál, az nagyon nem mindegy. 

Kell, hogy legyen minden pozíció esetében egy shortlist, és fontos, hogy erre nő is rákerüljön. Mert minden egyes pozícióra lehet női pályázót is találni és kell is

– tette hozzá Heiszler Gabriella.

„Adjunk a női kollegáknak is esélyt a networkre, hogy minél feljebb lépjenek a karrierjükben, mert már nem csak a szakmai tudás számít, hanem az is, hogy mennyire képesek a vállalaton belül politikai alkukat kötni. A férfi és női vezető között nem a nemek közötti különbség a meghatározó, hanem az, hogy a vezető egész emberként gondol a munkavállalójára, és nem egy lényként” – mondta Heiszler Gabriella.

Balog Ádám szerint ezer félék vagyunk, mindenki máshogy gondolkodik. A szabatos munkavégzés terén a női vezetők jobbak. Kiemelte: ő nagyon szeret több gyerekes anyukákkal dolgozni, mert ők nagyon precízen be tudják osztani a munkaidejüket. 

A többség él a lehetőségekkel

Általánosságban elmondható, hogy a megkérdezett vállalatoknál a már meglévő családbarát intézkedések találkoznak a munkavállalói igényekkel, hiszen 66,7 százalékban a programok kihasználtsága jelentős.

A kutatás szerint azoknál a vállalatoknál, ahol nulla és 10 millió forint között költenek a családbarát megoldásokra, a programok kihasználtsága 62 százalékban nagy, míg 35 százalékban közepes mértékű, 2 százalékban pedig nem élnek a lehetőségekkel a munkavállalók. Azok a cégek, akik jóval többet, 10 és 50 millió forint között költenek a családbarát programokra ott a munkavállalók jelentősebb része 73 százaléka kihasználja a programokat, közepesen pedig harmaduk él a lehetőségekkel. Azoknál a cégeknél pedig, ahol 50 millió forintnál is többet költenek a családbarát programokra, a munkavállalók 67 százaléka kihasználja, harmaduk pedig közepes mértékben él a lehetőségekkel – derül ki a friss kutatásból.