A legismertebb, egyben a leginkább bejáratott hazai családtámogatási forma, a családi pótlék összege 2008 óta lényegében változatlan. Mondani sem kell, hogy az eleve alacsony családtámogatási összegek az inflációval időközben a reálértékükből egyre csak veszítettek. Nem véletlen, hogy időről időre megjelenik egy újabb civil vagy ellenzéki, politikai kezdeményezés, amely felveti a családi pótlék összegeinek időszerű duplázását vagy legalábbis valamiféle emelését.

2020-ban például a koronavírussal összefüggésben a szegénység ellen küzdő Esély Labor Egyesület kezdett kampányolni, és gyűjtötte az aláírásokat a családi pótlék megduplázásáért. Ők akkor azzal érveltek, hogy a járványhelyzet okozta megélhetési nehézségek mellett különösen fájdalmas, hogy addigra, 12 év alatt legalább 40 százalékkal leértékelődött a családi pótlék vásárlóereje. A civilek lesöprése után idén ősszel a Jobbik és a Párbeszéd is tett egy-egy óvatos kísérletet a kormánynál a családi pótlék emelésére. Nulla sikerrel.

Kapcsolódó

A családi pótlék összegei jelenleg havonta:

A családi pótlék a gyermek születésétől kezdődően addig jár, amíg a gyermek köznevelési vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytat. A felső életkori határ 20 év.

  • egy gyermek után alapvetően 12.200 forint jár;
  • ha azt a gyermeket a szülő egyedül neveli, akkor 13.700 forint;
  • két gyermek esetén, gyermekenként 13.300 forint;
  • egyedülálló szülőknél két gyermek után gyermekenként 14.800 forint;
  • három vagy több gyermek után gyermekenként 16.000 forint jár;
  • amikor a szülő egyedül nevel három vagy több gyermeket: 17.000. forint/gyermek;
  • a tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermeket nevelő szülők 23.300 forintot kapnak gyermekenként;
  • amikor pedig a szülő egyedül van ebben a helyzetben, 25.900 forintot kap/gyermek.

Ezek után az Economx megbízásából a következő kérdést tette föl a Pulzus: egyetért-e azzal, hogy ideje lenne megduplázni a családi pótlék összegét? A felmérés egyértelműen kimutatta, hogy a magyar lakosság szerint is mára drasztikusan elinflálódott a családi pótlék összege. Abban eleve elsöprő arányú, 87 százalékos az egyetértés, hogy a családi pótlék összegének emelése igencsak időszerű lenne. Ezen túl a valódi kérdés az, hogy mennyi is legyen az a bizonyos plusz pénz.

A kutatás résztvevői közül a legtöbben (44 százalék) azt jelezték vissza, hogy még a családi pótlék megduplázása is kevés lenne ahhoz, hogy lekövesse a gyermeknevelés mai valódi költségeit. Őket még mindig egy újabb nagyvonalú réteg (31 százalék) követi, akik a családi pótlék megduplázását tartanák méltányosnak. Hozzájuk képest azoknak az aránya mindössze 12 százalék, akik ugyan az emelés pártján állnak, azonban úgy vélik: „túlzás” lenne a családi pótlék megduplázása.

A válaszok megoszlása egész pontosan a következőképpen alakult a teljes lakosság körében:

Kép: Economx

A nemek tekintetében mutatkozik némi különbség: a nők valamivel nagyobb arányban voksoltak a családi pótlék összegeinek időszerű növelésére, mint a férfiak. Például míg a gyermekenként duplázást a férfiak 29 százaléka javasolta, addig ezt a nők 33 százaléka szorgalmazza. A duplázásnál nagyobb emelés a nők 45 százaléka szerint lenne megfelelő, a férfiaknak pedig a 42 százaléka szerint. Ebből is egyértelműen látszik, hogy a téma melyik nemet érinti érzékenyebben.

Kép: Economx

Életkori bontásban szintén látunk különbségeket. Érdekes módon a családi pótlékot a legnagyobb mértékben a már legkevésbé aktív szülőkorú korosztály, a 60 pluszosok tábora emelné meg (47 százalék). Ennek az álláspontnak a képviseletében néhány százalékponttal lemaradva a középgeneráció, a 40 és 59 közöttiek követik őket (44 százalék), majd végül jönnek a fiatalok, a 18 és 39 év közöttiek (42 százalék.) 

Kép: Economx

A diplomások adnák a legmagasabb családi pótlékot

A Pulzus kutatásából olyan összefüggések is kirajzolódtak, amelyek szerint a középfokú végzettségűek a leginkább duplázás pártiak, ám ők is leginkább azoknak a táborát erősítik, akik szerint még az összegek megduplázása is kevés lenne. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők 43 százaléka keveselli a duplázást, és ők közel kétszer akkora arányban szavaztak a duplázásra, mint egy annál kisebb emelésre. A duplázásnál is magasabb emelés hívei pedig leginkább a diplomások.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők:

  • legnépesebb tábora (51 százalék) még a családi pótlék megduplázásával sem lenne elégedett;
  • 27 százalékuk válaszolta azt, hogy a duplázás elég lenne;
  • és mindössze 8 százalékuk békülne ki olyan emeléssel, ami a duplázásnál alacsonyabb.
Kép: Economx

Az összes településtípust figyelembe véve, mindenütt a családi pótlék legmagasabb arányú, még a duplázást is meghaladó mértéke érvényesült. Az ötletet mindenekelőtt a városokban élők támogatják (47 százalék). Őket követik a községekben élők (45 százalék), majd a megyeszékhelyeken élők (43 százalék) és végül a budapestiek (39 százalék). Utóbbi kettő lakói szeretnének családi pótlék duplázást gyerekenként a legkiemelkedőbb mértékben (34-34 százalék).

Kép: Economx

Egy kutatás adatai

A Pulzus-kutatást november közepén, ezer fős mintán a felnőtt hazai lakosság körében végezték. A felmérésben a résztvevők 45 százaléka volt férfi, és 55 százaléka nő. A 18-39 éves korosztály 37 százalékos arányban képviseltette magát, a 40-59-es korosztály 34 százalékban, a 60 év feletti pedig 29 százalékban. Az alapfokú végzettségűek aránya 51 százalék, a középfokú végzettségűeké 31 százalék, a felsőfokú végzettségűeké 18 százalék volt a válaszadók között. A községben élők 30 százalékban, a városban élők 35 százalékban, a megyeszékhelyen élők 17 százalékban, míg a fővárosban élők 18 százalékos megoszlásban válaszoltak.