A generációváltás problémája Magyarországon tízből négy vállalkozást érint, elsősorban a legkisebbeket és a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) – mondta Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) ötödik Családi Vállalatok Konferenciáján.

Kiemelte: a magyar vállalkozások 99 százaléka kkv minősítésű, a munkaerőpiacon a foglalkoztatottak közel 70 százaléka családi cégnél dolgozik. A kis- és közepes vállalkozások az export értékesítéshez 14,9 százalékkal járulnak hozzá. Ugyanakkor a beruházások egy jelentős részét, 37 százalékát valósítják meg kkv-k. A volt innovációs és technológiai miniszter kiemelte, nincs ez máshogy a többi európai országban sem.

Európában 100 millió álláshely van a kkv-knál, az EU-s családi vállalkozások negyede ott van top 100 vállalkozás között.

Megmaradt egymillió munkahely

A támogatásokkal és beruházásokkal kapcsolatban elmondta: a kkv-k az elmúlt 3 évben a pandémia és az orosz-ukrán háború miatt háromszor annyi támogatást kaptak, mint a multik és ezekből a forrásokból jelentős mértékű beruházást hajtottak végre.

Kitért arra is, hogy 5183 milliárd forintot kaptak a családi cégek, szemben a nagyvállalatok 3560 milliárd forintos támogatásával.

Palkovics László szerint a vállalati támogatási programok azért élveztek prioritást 2020-tól, hogy a munkaerőpiac ne omoljon össze. Hozzátette: utóbbi programoknak köszönhetően az elmúlt három évben megmarad egymillió munkahely.

Nem állítom, hogy minden szép és minden jó, egy sor kihívás áll a családi vállalkozások előtt, mondta Palkovics László. A hiányosságok között említette, hogy a kkv-k a digitális fejlettsége jelentős lemaradásban van, az EU-ban 22-dik helyen állunk. Az innovációban és kutatás-fejlesztésben is van mit bepótolni, mivel a magyar cégek inkább beszállítói tevékenységet végeznek, mint innoválnának.

Hendikeppel indulnak, mert kicsik

Sokáig a családi vállalkozásokba maguktól jöttek a munkavállalók, most nem jönnek, mondta Drótos György, a Corvinus Családi Vállalatok Központjának vezetője.

Sok esetben hendikeppel indulnak a családi cégek, kisebb az ismertségük, anyagi lehetőségeik korlátozottabbak, gyakran konzervatívabb a kultúrájuk és nem fér bele a home office sem, ami ma a munkaerőpiacon elvárás.

Magyarországon szinte teljes a foglalkoztatottság, a demográfiai lejtmenet folytatódik, már a multik sem találnak itthon munkaerőt, ezért harmadik országokból importálnak. Ráadásul a kkv-któl a multik óriásberuházásai elszívják a munkaerőt - sorolta Drótos György.

Egy felmérés szerint a családi cégek 60 százaléka úgy véli, lényegesen rosszabb helyzetben vannak a multikkal szemben.

Sokan csak az utóbbi években indultak el a professzionalizáció útján, és ebben a fejlődési szakaszban egy HR-osztály megalkotása az utolsó között van, mondta Drótos György.

Tízmilliárdos árbevételük van, de HR-es nincs

Statisztikai adatok szerint a HR-funkciót 38 százalékban a családi vállalatoknál valamelyik családtag tölti be, harmaduknál nem családtag a HR-osztály vezetője, a vállalkozások 25 százalékánál pedig semmilyen HR-es sincs és ezek a cégek évente 12,4 milliárd forintos átlag árbevétele van – hangsúlyozta a szakember.

A konferencián több magyar és külföldi családi vállalkozás is bemutatkozott. A BI-KA családi vállalkozást 32 éve ugyanannak az család irányítja, mondta Szécsi Gabriella, a BI-KA Logistics ügyvezetője. 250 munkavállalójuk van, tavalyi árbevételük megközelítette a 37 millió eurót. Az ügyvezető azt tapasztalja, hogy sok vállalkozásnál napi tűzoltás folyik, nem jelenik meg a stratégiai tervezés, a BI-KA utóbbi mellett tud csak eredményes maradni. Öt éven belül szeretnének a hazai nagyvállalatok közé bekerülni. Mottójuk, hogy hosszú távra terveznek és rövid távon reagálnak. A munkaerő problémákkal kapcsolatban elmondta, legalább három év mire egy munkavállaló értékes munkaerővé válik. Hangsúlyozta az élethosszig tartó tanulás fontosságát, valamint, hogy folyamatosan szenvednek a szakképzett munkaerőhiánytól és a szakmai oktatási rendszer hiányosságaival is napról napra szembesülnek.

A németek egy professzionális HR-szervezetet alkottak

A sváb családi vállalkozásnak a Handtmann Service Gmbh and Co.-nak tavaly 1,1 milliárd eurós árbevétele volt, 4300 alkalmazottnak adnak munkát világszerte, hat különböző divízióban, mondta Robert Omagbemi. Németországban Csehországban, Szlovákiában és Kínában vannak a termelőegységeik, az ügyfeleik többsége az autóiparban dolgozik. A cégnél magas a betanított munkások aránya, 50-60 százalékuk semmilyen képesítéssel nem rendelkezett. Az elmúlt tíz évben megduplázták az árbevételüket, és a növekedéssel kapcsolatban pedig a humánerőforrás (HR) kihívásokra kellett főként összpontosítani.

Utóbbi kihívásokról elmondta: kialakítottak egy professzionális HR-szervezetet, hogy vonzók legyenek a munkavállalók számára. Tapasztalata szerint sok családi vállalkozásban nincs is HR-es és ez oda vezethet, hogy a humánerőforrás folyamatok informálisak lesznek vagy nem is léteznek.

Kiemelte:

egy dedikált HR-osztály alapvető fontosságú, hogy a megfelelő tehetségeket tudják toborozni.

Farmer és olimpiai formaruha

A családi divatcég 37 évvel ezelőtt alakult, mondta Sütő Zoltán, a Griff Gentleman ügyvezetője. 

Az újonnan érkező alkalmazottakat a mai napig ő veszi fel, mondta a cégvezető.

A 80-as években a farmer volt a hiánytermék, ezt kezdték el gyártani, majd 1992-ben és 1996-ban is a magyar olimpiai formaruhát a Griff varrta. A viharfelhők akkor kezdtek gyűlni a fejük felett, amikor megjelentek a bevásárlóközpontok, utána pedig 2008-ban a pénzügyi válság miatt a forgalmuk egy év alatt egyharmadára csökkent. Majd jött a pandémia, a plázában nem nyithattak ki az üzletek, majd megújult rengeteg pláza, ott pedig új üzleteket nyitottak. 

Stratégiát váltottak, és 2017-től a gyerekek is bekapcsolódtak a cég életébe.

A fiatalok elindítottak egy webáruházat, de azért megmaradt néhány üzletük is. Az új generáció elindított egy saját márkát is, az új marketingeszközökkel is jól bánnak, de azért megtartják a tradíciókat is.