Veszélyben a nyugdíjrendszer: több mint egymillióval kevesebben leszünk hamarosan

A váratlan események a covid-19, az orosz-ukrán háború, a gazdasági válságok, az infláció, geopolitikai változások, mind mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a termékenységi ráta az idei év első hat hónapjában  jelentősen visszaesett és 1,4 körül alakult, hangzott el egy konferencián, ami a magyar családpolitika elmúlt 15 évéről, a hazai  demográfiai mutatókról és a családtámogatásokról is szólt. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban a teljes termékenységi mutató 1,51 volt, egy évvel korábban 1,52, 2021-ben 1,59, 2010-ben 1,25.

A teljes termékenységi arányszám abban az esetben képes biztosítani a népességszám fenntartását, ha a szintje eléri a 2,1-et. Ez jelenleg Európa egyetlen országában sem valósul meg. Elemzések szerint, ha ez az érték hosszú időn át elmarad a reprodukciós szinttől, akkor a társadalom fokozatosan elöregszik, ami megnehezíti a nyugdíjrendszer finanszírozását. 

Megduplázzák a gyermekek után járó szja-kedvezményt

Minden meg van ahhoz, hogy a családi adókedvezményt a jövőre a duplájára emeljük, és még vannak további ötleteink is, hogy a családalapítást támogassuk, mondta Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára. A konferencián többször utaltak a Bokros-csomagra, Beneda Attila is kiemelte, ha nem lett volna Bokros-csomag akkor 323 ezer fogamzóképes nő lenne, a megszorító csomagot még most sem heverte ki Magyarország. Nehéz a családpolitikai hatások kimutatása, 1985-től 2016-ig vannak adataink, mondta Spéder Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem Demográfia és Szociológia Doktori iskolájának vezetője.

Az első gyermek megszületése azoknál magasabb, akik alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, az egyedülállóknál a gyermekvállalás esélye tízszer alacsonyabb, mint a párkapcsolatban élőknél, sorolta a szakember. Problémaként fogalmazta meg a késői gyermekvállalást is, és kiemelte, a  gazdasági növekedés az, ami a legnagyobb lökést adhatja a termékenység alakulásának. Az elmúlt időszakban az alapfokú végzettségűek növelték a gyermekvállalási hajlandóságukat, míg a közép- és a felsőfokú végzettségűeknél felére csökkent a gyermekvállalás kedv, mondta Spéder Zsolt. A demográfus szerint a jövő kulcskérdése a család és a munka kapcsolatának összehangolása. Kevesen engedhetik meg, hogy ne kétkeresős családban létezzenek. 

Demográfiai káosz

Európa demográfiai válságban van mondta Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke. A legújabb népességi előrejelzés szerint 2070-re jelentősen csökkenni fog a világ népessége is. Példaként említette, hogy Európa-szerte nem csak nálunk csökken a termékenység, Olaszországban 2012-es 1,4-es rátához képest, ma 1,2 termékenységi rátát mérnek. Svédországban tizenkét évvel ezelőtt 1,9 gyermeket vállaltak a családok, ma pedig 1,53-at, sokáig a finnek voltak a példakép állam az 1,8-as termékenységi rátával, mára ott is 1,32-re csökkent a termékenységi ráta, mondta a statisztikai hivatal elnöke.

Az is elhangzott, hogy ha nem lennének családpolitikai intézkedések még ennyi gyermek sem születne, amennyit ma vállalnak a családok. Pozitívumok között említették az adókedvezményeket, az otthonteremtési támogatást, a babakötvényt, és a gyed extrát is.

A KSH elnöke úgy fogalmazott, jelenleg Magyarországon 2,8 millió szülőképes korú nő van és tőlük várnánk a csodát. Bár az idei év első nyolc hónapjának termékenységi arányszám extra alacsony volt, 1,4, de van jó néhány járás (7) ahol  2,2-2,4 között van a teljes termékenységi mutató. 28 járásban pedig 1,8-2 között van a termékenységi ráta, sorolta a KSH elnöke.

A családpolitika közel sem egyedi mutatója, hogy hány gyerek születik, mondta Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke.

Úgy véli, hogy Magyarországon még mindig sokkal jobb a helyzet, mint az Európai Unióban. A magyar családpolitika legfőbb funkciója a családok megerősítése, hogy a családok jó létét és jóllétét is megerősítse.

A KINCS elnöke szerint az elmúlt 15 évben megerősödtek a családok, a családi adókedvezmények bevezetése miatt 310 milliárd forint plusz marad a családoknál. Ugyanakkor azt is látják, hogy az elmúlt válságos időszakban a gazdasági mutatók, az infláció, a foglalkoztatás is jelentősen befolyásolták a családok működését.

A családok jövedelmi helyzete jelentősen változott, 2010-2023 között a gyermekteleneknél 201 százalékos, a három gyermekeseknél 294 százalékos a nettó kereset növekedést mértek. 

Mi az egyenleg?

Jó lenne látni, hogy a gyereknevelés milyen költségekkel és időráfordítással jár, és ha hozzá tudnánk tenni, hogy ehhez milyen kompenzációkat kap egy család, az a termékenységi döntéseknél sokat jelentene, mondta Gál Róbert Iván demográfus, a Corvinus Egyetem docense. Ha összehasonlítjuk egy sok gyermekes és gyermektelen nő életpályáját, akkor a sok gyermekes nő gyerekei fizetik meg a gyermektelen nő nyugdíját.

Durva jóslatok

A fejlett régiók demográfiáját két megatrend, a népességszám csökkenése és az idősödése jellemzi. Magyarország népessége 1980 óta csökken, az előrejelzések szerint a kedvezőtlen trend tovább fog folytatódni, mondta Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója.

Globálisan 2100-ig 40 százalékkal fog csökkenni Európa népessége. A hazai adatok is szomorú képet festenek, 1980 óta folyamatosan csökken a lakosság száma, összesen 1,1 millióval vagyunk kevesebben. 2010-2023 között 22 százalékkal csökkent a szülőképes korú nők száma.

A jövővel kapcsolatban a jegybank ügyvezetője felidézte az Eurostat és az ENSZ adatait, az elemzés azzal kalkulál, hogy hogy Magyarországon 2040-ig 1,2 millióval leszünk kevesebben, 2100-ra 5,5-6 millió közé fog a magyarok száma csökkeni. Úgy fogalmazott, ezek nagyon durva számok, tavaly 85 ezer gyermek született, a halálozások száma 132 ezer környékén volt. 

Az MNB szerint három területen lehetne javítani a magyar demográfia adatokat:

• plusz 20 ezer újszülött;
• plusz 20 ezer visszavándorló magyar;
• plusz 20 ezer elkerülhető haláleset;

A magyar családtámogatási rendszer komplex, 45 különböző elemből áll, ebből 34 pénzügyi elem, nehéz átlátni a rendszert, hívta fel a figyelmet Kuti Zsolt.

Példaként említett egy családot, ahol a két szülő átlagbért keres, összesen 800 ezer forint fizetésről beszélt. Úgy fogalmazott, a harmadik gyermek megszületésekor annyival nő a családi adókedvezmény, hogy ez már jól kompenzálja az anya fizetésének kiesését. Fontos lenne, a nők szempontjából a részmunkaidős állások létrehozása. Arra is kitért, hogy a nem anyagi jellegű ösztönzők, például az egészségügyi kiadások emelése is a nők gyermekvállalására jótékony hatással lehetne.