Magyarországon nemzetközi összevetésben is magas a családtámogatásokra fordított kiadások összege. A legutolsó elérhető adatok szerint 2019-ben a családtámogatási kiadások a GDP 3,1 százalékát tették ki hazánkban, ami a kilencedik legmagasabb érték volt az OECD-tag európai uniós országok körében – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi jelentéséből.

A családtámogatási rangsor elején Franciaország áll, 3,4 százalékos GDP arányos költéssel, majd Svédország és Luxemburg van a top3-as listán. A sereghajtók pedig Spanyolország, Portugália és Írország, a 1,5 és 1,8 százalék közötti GDP arányos családtámogatási ráfordításokkal.

Kapcsolódó

A magyar családtámogatási kiadásokon belül a pénzbeli támogatások a GDP 1,4 százalékának, a természetbeni juttatások, szolgáltatások a GDP 1 százalékának megfelelő összegben alakultak, míg adókedvezmények formájában a GDP 0,7 százalékának megfelelő támogatást kaptak a magyar családok – ez látszik az MNB elemzésében. A magyar adat érdemben meghaladja az OECD-tag uniós országokra vonatkozó 2,6 százalékos átlagos értéket is.

Adókedvezményekben jól állunk

Az MNB kiemeli, hogy a hazai kiadási szint a pénzbeli és a természetbeni juttatások esetében megegyezik az átlagos uniós szinttel, de Magyarországon például az adókedvezmények jelentősen magasabbak a többi országhoz képes.

A 2019-es 3,1 százalékos OECD adathoz képest, az derül ki, hogy  2021-ben Magyarország a GDP-jének hat százalékát, mintegy 3500 milliárd forintot fordított családtámogatásra, erről még Varga Judit volt igazságügyi miniszter beszélt az Indexnek. Kitért arra is, hogy a családjóléti intézkedésekre hazánk már az ezredfordulón is a GDP 3 százalékát fordította.

De úgy fogalmazott:

ne azért vállaljunk gyereket, mert azzal pénzhez juthat a háztartás, mert a gyerekvállalásnak nem gazdasági megfontolásból kellene történnie, hanem a család értékeiről kellene szólnia.

A Központi Statisztikai Hivatal adataiból pedig az látszik, hogy amíg 2010-ben GDP arányosan mindenféle anyasági ellátásra, CSED-re, GYED-re és családi pótlékra GDP arányosan 2,2 százalékot költött Magyarország, 2022-ben pedig már csak 1,2 százalékot.

Hurrikánszerű fordulatra van szükség

Arra az MNB szerint a hosszú távú gazdasági növekedés egyik kulcskérdése a munkaerőpiacon az aktív humán tőke állománya minősége és mennyisége. Márpedig az utóbbi években a demográfia folyamatok jelentik a legnagyobb kihívást a fejlett országok és Magyarország számára is.

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása miatt az MNB szerint fontos olyan társadalompolitikára törekedni, amely hatékonyan tudja támogatni a gyermekvállalást.

Az látszik, hogy Magyarország a Családbarát programok területén közel 49 ponttal ponttal a 16. helyezést érte el a 27 uniós tagállam körében 2023-ban. Ez 2022-höz képest 1,7 pontos emelkedést jelent. A magyar pontszám az emelkedés ellenére enyhén alacsonyabb a régiós átlagnál, ez 49,3 pontot jelent, és az uniós országok átlagánál is, ahol 51,2 pontot mértek.

A legmagasabb pontszámot Belgium kapta 67 ponttal, majd a rangsorban Dánia áll a második és Svédország a harmadik helyen. A sereghajtók pedig Bulgária, Horvátország és Románia lett mindhárom ország 40 pont alatt teljesített.

Mint írják: a hazai pontszám javulásában főként a csecsemőhalálozási arány és a termékenységi ráta enyhe javulása játszott szerepet.

A demográfiai folyamatokat javítaná a csecsemőhalálozás további csökkentése, a mesterséges megtermékenyítés lehetőségeinek bővítése, illetve a nők atipikus foglalkoztatásának további térnyerése.

Megduplázható a lombik babák száma

2023-ban 2150 lombikbaba született Magyarországon, de 2028-ra ez a születésszám megduplázható, mondta lapunknak adott interjújában Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI) igazgatója.Az eredményesség növeléséhez meg kell teremteni az ivarsejt donáció lehetőségét, valamint csatlakoznunk kell ahhoz a világtrendhez, hogy a 30 éves nők számára, persze nem közfinanszírozottan, de biztosítani kell a petesejt lefagyasztásának lehetőségét is.

Erre már csak azért is szükség lenne, mert az MNB jelentése szerint a humán reprodukcióval foglalkozó európai szövetség (ES-HRE) – regiszterekre épülő, nem teljes körű – adatai alapján Magyarországon a mesterséges megtermékenyítés kevésbé elterjedt, mint az uniós és a régiós országok többségében. Százezer szülőképes nőre hazánkban 401 mesterséges megtermékenyítési ciklus jutott, ami mintegy fele az európai uniós országok átlagának, ahol 758 ciklust mértek, illetve még ennél is nagyobb mértékben elmarad a többi visegrádi ország átlagától, ahol százezer szülőképes nőre 923 ciklus jutott.

Részmunkaidő, részmunkaidő....

A jelentés szerint nagyon fontos az is, hogy a gyermekvállalás után a szülők munkaerőpiaci visszatérést segítheti az atipikus foglalkoztatási formák elterjedése. Ilyen például a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka keretében való munkavégzés, ami megkönnyíti az otthoni és a munkahelyi feladatok összehangolását.

A HéTFA Kutatóintézet 2019-es elemzése szerint a rugalmas foglalkoztatási lehetőségek elérhetősége pozitív hatással van az első és a második gyermekek megszületésére. De Magyarországon 2022-ben mindössze 6 százalék százalék volt a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves nők körében. Ez az érték bár nagyságrendileg megfelel a többi visegrádi ország átlagának (7,5 százalék), de érdemben elmarad az uniós és az északi országok átlagától, ahol 28,4 és 33,4 százalékos részmunkaidős foglalkoztatásról szólnak a statisztikai adatok.