A kutatóintézet szerint a kormány három okból vezette be a közmunkát:

  • vélt, vagy valós társadalmi igény volt és van arra, hogy az "aki nem dolgozik, ne is egyék elv" érvényesüljön a szociális rendszerben,
  • valami látványosat, és tömegeset kellett kezdeni a munkaerőpiaccal,
  • politikailag kezelni kellett a legnehezebb helyzetben lévő települések szociális problémáját.

A rendszer azonban önálló életre kelt és tömegeket kezdtek belekényszeríteni. Működtetése 2013 és 2016 között 921 milliárd forint kiadást jelentett a központi költségvetésnek. Az önkormányzatok önrészével és a rendszer működtetési költségeivel együtt már 1000 milliárd forint felett van az összeg.

Kapcsolódó

A közmunkások több módon kerültek bele a rendszerbe. Először is a 2010 előtti közmunkások, majd a korábban rendszeres szociális segélyben részesülők nagy része, a 18 évről 16 évre lecsökkentett tankötelezettségi korhatár miatt az iskolából kikerülők, a nyugdíj előtt állók, a megváltozott munkaképességűek egy része, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők adják ki az e körbe tartozókat. Ez azt jelentette, hogy 2013-tól kezdve éves átlagban 355 ezer embert érintett a közmunka.

Miért kell leépíteni?

A közmunkarendszer leépítésének fő oka a kormányzati logika okán a munkaerőhiány. Az a képzet, hogy a cégek azért nem találnak munkát az elsődleges munkaerőpiacon, mert a közmunkában dolgozók ezt az alacsony összegű munkát nem hagyják ott az ugyan több pénzt kínáló, de mégis bizonytalanabb minimálbéres munkáért.

A Policy Agenda szerint ugyanakkor naivitás azt gondolni, hogy a magasabb minimálbérrel a közmunkával érintett réteg egyszerűen "átvezényelhető" az elsődleges munkaerőpiacra. Ennek egyik oka, hogy a dolgozók nagyon egyenlőtlenül oszlanak el. Míg 2016 első háromnegyed évében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 100 dolgozóból 18 közmunkás volt, addig Győr-Moson-Sopron megyében ez a szám nem érte el az 1-et (0,6). Ez az egyenlőtlenség azt is jelenti, hogy míg a munkaerőpiac a béremelkedések hatására Győr-Moson-Sopron megyében újabb közmunkásokat tud felszívni, ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a rossz gazdasági helyzet miatt nem várható.

Veszélyes lépés

A szervezet szerint jó kérdés, hogy ha az állam nem alkalmaz annyi közmunkást, akkor ki fogja elvégezni a munkát. Ha senki, akkor kiderül, hogy ezek a munkakörök feleslegesek voltak. Ha pedig kiszervezik a versenyszférába, akkor magasabb bért kell fizet érte.

Azokon a településeken, ahol 10 százalék feletti a közmunkások aránya, az embereknek egyszerűen nincs hova mennie. Emellett a statisztikákra is súlyos csapást mérne a munkások csökkentése. A Policy szerint a kormány nem fog lépni a választások előtt. A nagy ütőkártya pedig még a kezében van: egy komoly  közfoglalkoztatotti béremelés.