A magyar vezetők gyakran büszkén beszélnek arról, milyen találmányokat köszönhet a világ országuk újítóinak, kezdve a golyóstolltól a presszókávégépen át a Rubik-kockáig. A magyarok mindent másként csinálnak, mindig új megoldásokat keresnek, ami új ötletek születéséhez vezet - foglalja össze Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben elhangzott fejtegetését a Financial Times (FT). Úgy tűnik azonban, hogy a magyarok nem tudják kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket.

Legalábbis erre utal, hogy külső segítséget kértek kutatási-fejlesztési és innovációs intézményeik fejlesztéséhez. Az Európai Bizottság (EB) új Policy Support Facility (PSF) rendszeréhez fordultak jó tanácsokért. Magyarország az elsők között kíván élni a PSF-fel, amelyet Carlos Moedas, az EB kutatásért és innovációért fejelős biztosa gründolt és indított útjára márciusban. A budapesti döntés azt mutatja, hogy a kelet-közép-európai uniós országok megelégelték lemaradásukat nyugati szomszédaikkal szemben ezen a téren.

Nem ide folyik a pénz

Ez a csúszás az oka annak, hogy a kontinens nyugati fele viszi el az EU kutatási támogatásainak oroszlánrészét, a keletiek egymás lábát taposhatják a morzsákért. Bulgária azt kérte a PSF-től, hogy segítsen egész rendszere áttekintésében, Magyarország előzetes auditot kért k+f-irányítási és -finanszírozási rendszeréhez. A vizsgálatot és a tanácsadást vezető gazdasági szakértők végzik.

Magyarország az EB értékelése szerint közepes teljesítmény nyújt a k+f és az innováció terén. Az EU átlaga alatt van olyan mutatók alapján, mint az innovációk, az Európán kívüli doktori hallgatók, illetve a kis- és középvállalkozások innovatív termékeinek száma. Budapest arra kérte a PSF-et, hogy segítségen szűkíteni a távolságot a tudományos kutatás és piaci alkalmazások között - derült ki Pálinkás József szavaiból. Az év eleje óta ő vezeti a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt.

Nem kötelező, de ajánlott

A magyarok segítséget kérnek egy versenyképes, átlátható kutatási támogatási rendszer kialakításához is. Ehhez a brit és holland tapasztalatokra építenének a május óta Magyarországon dolgozó három szakértő segítségével - derült ki Pálinkás szavaiból. Magyarországon egyebek mellett az autóipar és a gyógyszergyártás kínál lehetőségeket az innovációra, ugyanakkor a kormány csökkentette a kutatás és a felsőoktatás finanszírozását: 2007-ben a GDP 0,46 százaléka jutott erre a célra, míg 2013-ban 0,41 százaléka, ami kisebb az EU átlagánál.

A tanácsadók javaslatait ugyan természetesen nem kötelező elfogadni, ám a legjobb gyakorlatok átvételére szükség van ahhoz, hogy egy tagállam hozzáférjen az EU Horizon 2020 néven futó, 80 milliárd eurós kutatási és befektetési alapjának forrásaihoz.

Szakértők szerint ugyanis fabatkát sem érnek a tanácsok és az egyéb uniós támogatás, ha egy ország nem rendelkezik a források hatékony felhasználását biztosító intézményrendszerrel. Ez ügyben a kelet-közép-európai országoknak még van mit behozniuk nyugati szomszédaikhoz képest.