Manapság a fogyasztói szokások megváltozása, a piaci helyzet és az uniós cukorkvóta két évvel ezelőtti eltörlése miatt Magyarországon egyetlen cukorgyár maradt. Míg régen a tartósításban volt fontos szerepe az édesítőnek, manapság már egészségügyi okokból a legtöbben törekednek arra, hogy minél kevesebb cukrot fogyasszanak. Mindez pedig kiegészül azzal is, hogy a törvények is a fogyasztás visszaszorítását célozzák.

De az ágazat helyzetetét az is nehezítette, hogy 2017-ben megszűnt az Európai Unióban és jogelődjeiben 1968-ban bevezetett kvótarendszer, amely az európai termelőknek jelentős támogatást biztosított, ezzel védte az ágazatot az alacsonyabb világpiaci ártól. Ennek megszüntetését célozta meg az uniós cukorreform, amelynek intézkedései 2006. július 1-jén léptek hatályba főként Európában a cukor árának csökkentése, és az unió támogatott cukorkivitelének megszüntetése érdekében.

Kapcsolódó

Mivel borítékolható volt, hogy az áresés a cukortermelők közül sokaknál a terményektől való elfordulást jelenti majd, ezért ennek ellentételezéseként 2006-2013 között 627 millió euró (170-180 milliárd forint) uniós támogatás érkezett az országba, amelynek 65 százaléka (350 millió euró, azaz mintegy 100 milliárd forint) azokhoz a répatermelőkhöz jutott, akik felhagytak a termeléssel. Valamivel kevesebb mint 27 százalékot - 169 millió eurót (mintegy 45-50 milliárd forint) - a cukorgyárak kaptak. Ebből az összegből biztosítaniuk kellett a gyár lebontását, a környezet helyreállítását és a dolgozók elbocsátásának költségeit. Így jutottunk el oda, hogy lényegében egyetlen cukorgyár maradt Magyarország: a Magyar Cukor Zrt. kaposvári feldolgozóüzeme.

A Magyar Hang pedig azt írja, hogy itt tonnánként 21-22 eurót ajánlottak a répáért, amelyet a különböző jogcímen adható kiegészítésekkel 24-25 euróra lehetett feltornázni.

"Ez az önköltségi árat sem éri el, mivel 500 ezer forint alatt nem lehet megúszni egyhektárnyi cukorrépa termelését. Ha nem lenne az uniós földalapú támogatás (hektáronként mintegy 70 ezer forint) és a hektáronkénti mintegy 150-160 ezer forintnyi, termeléshez kötött nemzeti kiegészítés, akkor senki sem foglalkozna idehaza cukorrépa-termeléssel" - mondta a hetilapnak Raskó György agrárközgazdász, aki maga is foglalkozik cukorrépa-termeléssel. A cikkben azt írják, hogy bár valószínűtlen, hogy feltámadna az ágazat, a még termelést végző szereplők nem adják fel.