A fejlesztés célja, hogy több elővárosi vonat közlekedjen az agglomeráció és Budapest között, a vasút pedig az új megállók és kapcsolatok révén versenyképessé válhasson, és nagyobb szerephez jusson Budapest közlekedésében. A vonalszakasz a MÁV Zrt. 1-es, Budapest−Hegyeshalom−Rajka vasúti fővonalának része, ezáltal kiemelt nemzetközi jelentőséggel is rendelkezik – számolt be róla a Magyar Építők.

Az építést a budai és pesti oldalon párhuzamosan kezdik meg, és tekintettel arra, hogy a forgalomnak két, de minimum egy vágányon folyamatosan mennie kell, először az új vágány épül meg. A kivitelezést a V-Híd Zrt. végzi el, a kiviteli tervezés a Kontúr Csoport Kft. munkájával valósul meg.

A projekt során a pesti oldalon 600 méter hosszan 4 vágány, a budai oldalon 1800 méter hosszan 3 vágány, további 1700 méter hosszan pedig 4 vágány épül ki. A villamosított pálya megengedett sebessége 80/100 kilométer/óra.

Kép: Facebook

A fejlesztés nem csupán egy rövid vasúti vonalszakasz átépítését jelenti:

  • két új megálló épül (Pesten a Közvágóhíd, Budán a Nádorkert megállóhely),
  • emellett hozzávetőleg 1500 méter hosszan speciális zajárnyékoló falat emelnek.
  • Pesten kettő, míg Budán öt helyszínen épülnek és újulnak meg a vasúti hidak. A beavatkozások során a már meglévő kétvágányos műtárgyakat szélesítik három- illetve négyvágányosra.
  • A szomszédos területek egyszerűbb megközelíthetősége és a biztonságos átkelés érdekében öt új gyalogos-kerékpáros aluljárót alakítanak ki.

A projekt műtárgyakra vonatkozó méreteit jól szemlélteti, hogy a pesti oldalon 2, míg a budai oldalon összesen 10 db különszintű keresztezést alakítanak ki mindössze néhány kilométeres távolságon belül. A tervezési fázist követően a látványos kivitelezői munka várhatóan 2023-ban kezdődhet meg, és a tervek szerint 2027 végére fejeződhet be.

Elkaszált környezetvédelmi engedély

Május elején írtunk arról, hogy újból elbukott a milliókat érintő gigaberuházás környezetvédelmi engedélye. Vitézy Dávid szerint a törvényszéki döntéssel a komplex beruházás nincs még veszve. A civilek csak azzal lennének elégedettek, ha a déli körvasút Hamzsabégi út menti nyomvonalán egyáltalán nem történne vágánypárbővítés. A közlekedési szakember szerint az nem lehet jó döntés, hogy vasútellenes tiltakozók miatt lemondunk a vasút fejlesztéséről, mert ezzel a jövőt éljük fel.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület az ítélet nyomán felszólította a kormányt és Lázár János illetékes minisztert, hogy a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát (aminek a Déli Körvasút volt a zászlóshajója) azonnali hatállyal vonja vissza, és készíttessen új, végrehajtható stratégiát.