Magyarországon 2024-ben 9,1 százalékkal kevesebb csecsemő sírt fel a szülőszobákban és 0,5 százalékkal kevesebb halálozás történt, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a természetes fogyás 16 százalékkal meghaladta a 2023-as adatokat, ez derül ki a  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorából, melyben a  vármegyéket veszik górcső alá. 

2024-ben az országban 77 500 gyermek született, 7725-tel kevesebb, mint 2023-ban. Az élveszületések száma a fővárosban és minden vármegyében csökkent, a legnagyobb mértékben, 14 százalékkal Zalában, közölte a statisztikai hivatal. Tavaly 127 500 fő hunyt el Magyarországon. A halálozások száma kismértékben, 0,5 százalékkal csökkent egy év alatt, a legnagyobb csökkenés (5,2 százalék) Fejér vármegyében volt.

Egy kisvárosnyi lakossal vagyunk kevesebben

Az élveszületések és a halálozások egyenlegeként az ország népessége 50 ezer fővel csökkent, ennyien élnek például Egerben.

Kapcsolódó

Ez utóbbi adattal a 2023-an népességfogyást is leköröztük, amikor a természetes fogyás értéke 43 ezer fő volt.

Nem lehet csupán néhány dologgal, például családpolitikai intézkedésekkel, netán  adókedvezményekkel megállítani a magyarországi népesség csökkenését. A demográfiai válságot az oktatástól kezdve az életvitelbeli változásokon át, a gazdasági szempontokon keresztül és az  egészségügyi ellátórendszer elérhetőségén át sok minden együttesen oldhatja meg, erről itt írtunk bővebben. 

Benda József, Magyar Közgazdaság Társaság (MKT) demográfiai szakosztályának elnöke szerint a magyar társadalom demográfiai mutatói soha nem látott mélységben vannak, és ezt csak egy széles körű társadalmi összefogással lehet leküzdeni. Úgy fogalmazott az elnök, hogy az elmúlt 15 évben hiába voltak intézkedések, családpolitikai támogatások, ha értékszociológiai vizsgálatok nem készültek ezután.


Hasonlóan vélekedik Flór Nándor is, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, aki azt közölte, hogy a demográfiai folyamatokat számos tényező befolyásolja, és egyetlen intézkedés sem képes önmagában jelentős változást elérni. Szerinte a sikerhez elengedhetetlen egy konzisztens és szerteágazó családtámogatási rendszer, amely hosszú távon hozzájárulhat a demográfiai fordulathoz Magyarországon.

De térjünk vissza a statisztikai adatokhoz. A természetes népességfogyás tavaly csak Fejér vármegyében lassult kismértékben, Békés vármegyében lényegében nem változott, Budapesten és a többi vármegyében gyorsult, a legnagyobb mértékben pedig Hajdú-Bihar és Pest vármegyékben.

Fejér vármegyében 1750 fővel csökkent a lakosság száma, 3,5 százalékkal kisebb mértékben, mint 2023-ban. Hajdú-Bihar vármegyében 51 százalékos volt tavaly a népességszámfogyás, ami a vármegye lakosságát 1950 fővel csökkentette. Pest vármegyében tavaly a születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 3900 fővel csökkentette a vármegye népességét, ez pedig 47 százalékkal magasabb érték, mint 2023-ban.

Vármegyénként 2024-ben a születések és halálozások száma: 

  • Budapesten 2 250 gyermek született, és 20 200 fő hunyt el;
  • Bács-Kiskun vármegyében 3950 gyermek született, és 7000 fő hunyt el;
  • Baranya vármegyében 2500 gyermek született, és 5000 fő hunyt el;
  • Békés vármegyében 2250 gyermek született, és 5200 fő hunyt el;
  • Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 6000 gyermek született, és 8800 fő hunyt el;
  • Csongrád-Csanád vármegyében 2900 gyermek született, és 5400 fő hunyt el;
  • Fejér vármegyében 3450 gyermek született, és 5200 fő hunyt el;
  • Győr-Moson-Sopron vármegyében 3900 gyermek született, és 5600 fő hunyt el;
  • Hajdú-Bihar vármegyében 4750 gyermek született, és 6700 fő hunyt el;
  • Heves vármegyében 2350 gyermek született, és 4200 fő hunyt el;
  • Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 2900 gyermek született, és 5500 fő hunyt el;
  • Komárom-Esztergom vármegyében 2350 gyermek született, és 4100 fő hunyt el;
  • Nógrád vármegyében 1500 gyermek született, és 2800 fő hunyt el;
  • Pest vármegyében 11 100 gyermek született, és 15 000 fő hunyt el;
  • Somogy vármegyében 2100 gyermek született, és 4500 fő hunyt el;
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 5350 gyermek született, és 6700 fő hunyt el;
  • Tolna vármegyében 1500 gyermek született, és 3100 fő hunyt el;
  • Vas vármegyében 1700 gyermek született, és 3300 fő hunyt el;
  • Veszprém vármegyében 2350 gyermek született, és 4600 fő hunyt el;
  • Zala vármegyében 1550 gyermek született, és 3800 fő hunyt el;

1980-ban bőven tízmillió felett voltunk 

A legutóbbi 2022-es népszámlálás során Magyarországon 9 millió 603 ezren éltek. A 2011 és 2022 közötti időszakban a születések száma összesen 999 ezer, míg a halálozások száma 1 millió 463 ezer volt. Az e kettőből számolt természetes fogyás értéke 464 ezer fő volt, írja a KSH Népességtudományi Kutatóintézete egy tanulmányban.

A csúcsév 1980 volt, amikor Magyarország népességszáma egy hosszú növekedési periódus végén meghaladta a 10 millió 700 ezer főt.

Magyarország népessége az Európai Unióban az egyik leggyorsabban csökkenő tendenciát mutatja. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) előrejelzése szerint a következő évtizedekben tovább folytatódik a népességcsökkenés Magyarországon. A várható trendek szerint 2050-re a népesség száma 9 milliónál is kevesebb lesz. A népességcsökkenés különösen a vidéki területeken lesz érzékelhető, ahol a népesség akár 14 százalékkal is csökkenhet a következő 30 évben. A legoptimistább, legnagyobb pozitív vándorlási egyenleggel számoló előrejelzés Magyarország számára 2070-re közel 8 milliós népességszámot jelez.