Már év elején is drámai számokat láttunk a magyarországi  demográfiai mutatókban. Az utóbbi évek legalacsonyabb szintjére, 1,4-re csökkent a teljes termékenységi arányszám, 2021-ben még 1,59 volt. 

A legsokkolóbb becslések szerint a termékenységi arányszám, 2050-re akár 0,66-ra csökkenhet, erről itt írtunk bővebben, amikor beszámoltunk a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) eseményéről, ahol Tóth Pál Péter demográfus azt mondta, ma Magyarországon 4-5 gyermeket kellene szülnie minden szülőképes korú nőnek, hogy megálljon a népességfogyás.

Nagyon nagy a baj

A legfrissebb statisztikai adatok ettől nagyon messze vannak. Az első félévben is folytatódott a népesség természetes fogyása. A 2024 január és júniusa között 37 933 gyermek született, 9,6 százalékkal kevesebb, mint 2023 azonos időszakában. Az év első hat hónapjában összesen 62 668-an haltak meg, 3,5 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. Összességében 2024 január–júniusában az élveszületések száma nagyobb mértékben csökkent a halálozásokénál, ami a természetes fogyás (24 735 fő) 7,7 százalékos emelkedését eredményezte, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Azt közölte a statisztikai hivatal, hogy  amíg januárban és februárban nőtt, márciusban és áprilisban csökkent, majd májusban és júniusban ismét emelkedett a népesség természetes fogyása, és ez a növekedés júliusban is tovább folytatódott.

Kapcsolódó

Bár a házasodási kedv az előző évi, alacsony bázishoz képest valamivel élénkebb volt, de még messze nem éri el a 2023-at megelőző hét év adatait.

Az idei év első félévében 21,2 ezer pár kötött házasságot, 1,5 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, de 2022-ben még sokkal több pár  - 29,7 ezren- álltak az oltár elé, 2021-ben pedig még ennél is többen 31,8 ezer pár mondta ki a boldogító igent.

Jó gondolat, rossz jó kivitelezés

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) a kormány legfőbb demográfiai célját, a születésszám növelését hivatott támogatni. A 2015 júliusában indult program részeként nyújtott támogatás jellemzően ú vagy használt lakóingatlan vásárlásra volt felhasználható, és többször kibővítették, írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. az elemzésében.

2023-ig 200 ezer család igényelte az otthonteremtési támogatást. 

Összesen 675 milliárd forint támogatást és 677 milliárd forint kedvezményes hitelt vettek fel az igénylők. A program a születésszám mellett az építőiparra és az ingatlanárakra is nagy hatással volt, ezeket a hatásokat 2019 harmadik negyedévéig vizsgálta a GKI. A születésszám negyedévenkénti növekedési üteme 2012 és 2014 között a V4 országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) megközelítőleg azonos volt, amit itthon a csok bevezetése sem változtatott meg. 

Ugyanakkor a teljes termékenységi arányszám nőtt, de Lengyelországot kivéve ez minden V4 országról elmondható. Figyelembe véve, hogy Magyarország (2,1 százalék) majdnem másfélszer annyit költ GDP arányosan családtámogatásra, mint Szlovákia (1,5 százalék), a hazai programok eredményei a GKI szerint gyengék. Azt a célt, hogy jelentős születésszám növekedés történjen, a csok nem érte el.

Nemzetközi példák azt mutatják, hogy az aktív korúak jövedelmének emelkedése növeli valójában a termékenységi arányszámot, nem az ingatlantámogatások.

Bár a KSH szerint jelentősen nőttek a reálkeresetek, az idei év első félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 800 forint volt, ami 14 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, ez sem hozta meg a demográfia fordulatot. A nettó átlagkereset összege 436 900 forintot, ami 13,8 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakának nettó átlagbérét.

Fiatalok számára az egyik legjelentősebb kiadási tétel havonta az  albérlet díj kifizetése, ami Budapesten átlagosan havonta 250 ezer forintot is jelenthet.