A Bírósági Határozatok honlapon megjelent jogeset leginkább arra példa, ha egy svájci frankban eladósodott ügyfél nem akar fizetni, akkor bármibe képes belekötni - ám végül mégis fizetnie kell. Az ügy jogilag bonyolultabb a bemutatottnál, de igyekeztünk a lényeges momentumoknál maradni.

A bank 2007. február 5-én megkötött kölcsönszerződés alapján 15 812,19 svájci frank (CHF) - 155,26 forint/frank átváltási árfolyamon számított - 2 millió 455 ezer forint személyi kölcsönt nyújtott a magánszemélynek. A kölcsön futamideje 84 hónap, lejáratának az időpontja 2014. február 5-e volt. A havi törlesztőrészlet összegét 270,66 frankban, az első hat hónapra - 157,76 forintos árfolyamon számítva - 42 699 forintban, a hitelfedezeti védelem havi díját 1 718 forintban, a havi kezelési költség összegét 36,37 frankban (az első hat hónapra 5737 forintban), a havi törlesztőrészlet és kezelési költség konverziós díjának összegét 242 forintban, a havi törlesztőrészlet és kezelési költség együttes összegét 307,03 frankban, a havonta fizetendő teljes törlesztőrészlet összegét 50 397 forintban határozták meg (természetesen az első hat hónapra). A kölcsön évi kamatlába 10,99 százalék, a kezelési költség havi mértéke 0,23 százalék, amely éves szinten 2,76 százalékot tesz ki, a teljes hiteldíj mutató pedig 17,99 százalék volt.

Az általános szerződési feltételek (ászf) értelmében a szerződő felek hat hónapos kamatperiódusban állapodtak meg. A kamatperiódus az az időszak, amely időszak alatt a kölcsönre megállapított ügyleti kamat, kezelési költség, konverziós díj mértéke változatlan. Az első kamatperiódus kezdő időpontja a kölcsön folyósításának a napja volt. A bank a kamatot, a havi konverziós díjat és a kezelési költséget egyoldalúan megváltoztathatta. A pénzintézet a kamatmódosításról és a módosított kamatláb alapján megállapított havi törlesztőrészlet összegéről írásban értesítette az ügyfelet, az első módosított törlesztőrészlet esedékességét 15 nappal megelőzően. A hitel felvevőjének a kölcsönt a szerződésben meghatározott összegű, forintban kifejezett havi részletekben kellett visszafizetnie. A bank a havi törlesztőrészlet esedékességének napjára meghatározott forint/frank deviza eladási árfolyam alapján a havi törlesztőrészlet és kezelési költség forintban kifejezett összegét frankra váltotta át.

A bank a szerződésben táblázatba foglalva tájékoztatta az ügyfelét, milyen árfolyamváltozás esetén éri el egy devizakölcsön törlesztőrészlete az adott időszakra jellemző, forint kamatokkal számolt forintkölcsön törlesztőrészletének összegét. A bank által készített számítás feltételezte, hogy az érintett deviza és a forint kamatszintje a futamidő alatt nem változik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a deviza és a forintkamatok futamidő alatti változása, a táblázat árfolyam értékeit az ügyfél számára kedvezőtlen irányba is módosíthatja. A bank grafikonon mutatta be az euró, illetve a svájci frank forinttal szembeni árfolyamát, azzal, hogy a múltbeli adatokból a jövőre nézve nem vonhatóak le következtetések.

Az ügyfél 2007-ben 487 955 forintot, 2008-ban 151 284 forintot törlesztett, ezt követően azonban visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget. A bank 2010. május 14-én közjegyzői okiratba foglaltan azonnali hatállyal felmondta a szerződést, a fizetési kötelezettség nemteljesítése miatt, a közjegyzői okirat záradékolásával pedig 2010. december 8-án végrehajtást kezdeményezett a hitel felvevője ellen. Az ügyfél a végrehajtás megszüntetését kérte a bíróságtól.

Az elsőfokú bíróság a végrehajtást megszüntette. Ítélete indokolásában kifejtette: a bank az általa szerkesztett szerződéses dokumentumban kiemelten, keretbe foglalva határozta meg a havonta fizetendő törlesztőrészlet összegét 50 397 forintban, az egyedi szerződés részévé váltak az ászf előírásai, amely a kölcsön törlesztése címszó alatti pontokban tartalmazza a havi törlesztőrészlet megállapításának, elszámolásának szabályait, azonban az egyedi kölcsönszerződésben rögzített, az ügyfél számára kiemelt formában meghatározott havi törlesztőrészlet csak az első törlesztőrészlet volt, a futamidő további törlesztőrészleteit forintban a felek nem határozták meg.

A bíróság szerint a törlesztőrészletek összegét az egyedi szerződésben meghatározott feltételek, és az ászf alapján sem lehetett számítással meghatározni, így a kölcsönszerződés a hitelintézeti törvény ezt kötelezővé tevő előírásába ütközik, tehát semmis, tehát indokolt a végrehajtás megszüntetése. Az elsőfokú bíróság további indokai szerint a kölcsönszerződés nem ütközik a jóerkölcsbe, emellett az ügyfél nem bizonyította, hogy az árfolyamkockázat rá hárítása miatt a szerződés érvénytelen lenne.

A bank fellebbezett és a másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, elutasította az ügyfél keresetét. A döntést azzal indokolták, hogy a felek szerződése tartalmazza a törlesztőrészletek számát, továbbá CHF-ben a havi törlesztőrészlet összegét. Az ügyfél által a későbbiekben fizetendő törlesztőrészletek forint összegének változása a forint/frank árfolyam változásának következménye, ami az árfolyamkockázat körében értékelhető körülmény, azaz a bank az egész futamidőre meghatározta a havi törlesztőrészlet összegét devizában. Az, hogy a törlesztőrészlet összege az árfolyamváltozás következtében módosul, nem azt jelenti, hogy ne határozta volna meg a havi törlesztőrészletek összegét.

A hitel felvevője ezt kövezően felülvizsgálatot kért a Kúriától, amely a másodfokon hozott, jogerős ítéletet helyben hagyta. Megítélése szerint nem szükséges, hogy a kölcsönadott, folyósított összeg, illetve a törlesztések összege tételesen szerepeljen a szerződésben, hanem az is elegendő, ha azok kiszámítható módon vannak meghatározva. Amennyiben a kölcsönadott devizaösszeg, a folyósított forintösszeg, illetve a visszafizetendő forintban meghatározott törlesztőrészletek egyértelműen kiszámíthatók a szerződés rendelkezései alapján, a deviza alapú kölcsönszerződés nem ütközik jogszabályba. A végrehajtásnak tehát nincs akadálya - ítélt Kúria.