Tavaly mind a négy ügyben Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a 2014. évi 38-as - első devizahiteles - törvény egyes szakaszai alaptörvénybe ütközése miatt, a pereket az Ab döntéséig felfüggesztették.

Az ítélőtábla egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a törvény sérti a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.

Az Ab 2015. január 29-i döntése szerint nem alaptörvény-ellenesek az első devizahiteles törvénynek a bíróság által kifogásolt szakaszai, a testület ezért elutasította az ezek alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket. A felfüggesztett perek így folytatódhattak.

Az ítélőtábla pénteki határozataiban elutasította a K&H Bank és az NHB Bank kérelmét arra, hogy a bíróság kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál, valamint a KDB Bank esetében a megismételt kérelmet az Ab-hoz fordulásra.

A K&H Bank Zrt. fellebbezési kérelmében egyebek mellett előadta: a devizahiteles törvény sérti az uniós jogot, mert az állam elmulasztotta notifikációs kötelezettségét a Európai Bizottság felé. Hivatkozott arra, hogy a Kúria megállapította: az uniós tisztességtelenségi irányelv implementálása során a nemzeti törvény a fogyasztó javára eltér az irányelvtől.

A felperes véleménye szerint az irányelvet a notifikáció elmulasztásával megsértették, ami a tagállami jogszabály alkalmazhatatlanságát vonja maga után. Ha a bíróság ezt a véleményt nem osztja, akkor előzetes döntéshozatali eljárást kellene kezdeményezni az Európai Unió Bíróságánál - állt a felperes kérelmében. Az alperes magyar állam szerint a notifikációs kötelezettség ebben az esetben nem áll fenn, nincs helye előztes döntéshozatali eljárásnak sem, illetve a törvény nem tekinthető az irányelvet átültető jogszabálynak.

A KDB Bank egyebek mellett azért kérte ismételten az Ab-hoz fordulást, mert véleménye szerint a testület nem minden aspektusból vizsgálta a kérdéseket, valamint egyes kérdéseket érdemi vizsgálat nélkül utasított el. A bank szerint a törvény kétszeresen is megdönthetetlen vélelmet állított fel, a vélelem megdöntése a logika eszközeivel sem lehet sikeres. A törvény nem törekszik a szerződő felek érdekeinek egyensúlyára, csak a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt a felperes szerint. A törvény sérti a tulajdonhoz való jogot is, mert rendelkezései folytán a pénzintézet jogkövető magatartás során megszerzett vagyonában csökkenés következik be, olyan közérdek megnevezése nélkül, amelyre tekintettel a tulajdonhoz való jog korlátozható lehetne.

Az NHB Bank perében 2014. szeptember 2-án született első fokú határozat, ekkor a Fővárosi Törvényszék elutasította a pénzintézet keresetét, ami ellen a bank fellebbezett. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2014. szeptember 29-én Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, mivel véleménye szerint a devizahiteles törvény több pontja alkotmányellenes, egyben a per tárgyalását az Ab határozatáig felfüggesztette.

A Porsche Bank Zrt. perében a tavaly szeptemberben kihirdetett elsőfokú ítélet ellen az alperes magyar állam fellebbezett, annak indoklása miatt. Akkor ugyanis azért utasította el a bíróság a bank keresetét, mert megítélése szerint a szerződéses feltételek nem tartoztak a devizahiteles törvény hatálya alá. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla saját hatáskörben - nem a bank kérésére - fordult az Ab-hoz 2014. október 14-én.

A felperes bank jogi képviselője a bíróság kérésére közölte: a fellebbezési ellenkérelmében foglaltakat fenntartja, az elsőfokú ítélet helyben hagyását kérte. Az alperes magyar állam is változatlanul fenntartotta fellebbezésében foglaltakat.