A február 1-jei fordulónappal lezajlott elszámolás és forintosítás látványosan megdobta a háztartások nettó finanszírozási képességének adatait - derül ki a friss MNB-közlésből.

Eszerint a magyarországi háztartások nettó finanszírozási képessége a 2015 első negyedévében 1031,4 milliárd forintra ugrott, ilyen magas szinten még soha nem járt az adatgyűjtés 1989-es kezdete óta. Ez az összeg a negyedéves GDP 13,7 százalékának fele meg - ami szintén rekordnak számít. Így az utóbbi egy évben a a háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 7,5 százaléka (2425,3 milliárd forint) volt.

Az MNB is kitért arra, hogy a háztartások finanszírozási képességét az ingatlan- és egyéb hitelek elszámolásából fakadóan a fennálló hitelállomány csökkenése, valamint a megszűnő hitelintézetek betéteivel kapcsolatos kártalanítás határozta meg.

Forrás: MNB
Kép: Kattintson a nagyításért!

Így számol az MNB

A lakossági jelzálog fedezetű devizahitelek a jegybanki statisztikákban a tényleges forintra váltásukig a devizahitelek között az MNB hivatalos árfolyamán átszámított forintértéken szerepelnek. Az árfolyamrögzítés hatása a tényleges forintra váltásig a pénzügyi intézményekkel szembeni pénzügyi derivatívaként jelenik meg a háztartások pénzügyi követelései között. Ennek értéke megegyezik az érintett hitelállomány piaci devizaárfolyamon és a rögzített devizaárfolyamon kimutatott forint értékeinek különbségével.

A forintosításban érintett devizahitelek forintra váltása tranzakcióként lett elszámolva az MNB-s statisztikában. A háztartások hitelállományának forintosításból származó csökkenése megegyezik a piaci devizaárfolyamon és rögzített devizaárfolyamon kimutatott hitelállományok különbségével. Ugyanekkora összeggel csökkent a forintosításnál a háztartások hitelintézetekkel szembeni derivatívakövetelése, így a forintosításnak nem volt hatása a háztartások nettó finanszírozási képességére.

Az első negyedévben a háztartások hitelállományának az elszámolásból származó csökkenése tranzakcióként került elszámolásra a pénzügyi számlákban. A hiteltartozással már nem rendelkező, elszámolásban résztvevő háztartások pénzügyi eszközei tranzakcióból eredően növekedtek az elszámolás miatt. Ezek a tranzakciók növelték a háztartások nettó finanszírozási képességét, ennek mértéke azonban nem különíthető el a pénzügyi számlák adataiból.

Több készpénzt tart a magyar

Az idei első negyedévben a háztartások eszközeit tekintve a likvid, rövid lejáratú pénzügyi instrumentumokba való felhalmozás folytatódott: nagyot emelkedett a készpénz, a folyószámlabetétek és az éven belüli lejáratú állampapírok állománya. A korábbi negyedévekben tapasztalt nagyarányú befektetésijegy-vásárlás mérséklődött. Jelentős mértékű volt továbbá a biztosítástechnikai tartalékok és az egyéb munkabér-követelések tranzakcióból eredő emelkedése is.

Csökkent a lekötött betétek, a részvények és az adójellegű, valamint az EU-val szembeni támogatáskövetelések állománya. Az eszközoldali pénzügyi derivatívák kiemelkedő mértékű negatív tranzakciója döntően a jelzálog fedezetű devizahitelek forintosításának hatását, a jogszabályban meghatározott árfolyam és az MNB hivatalos árfolyama között elszámolt különbségét mutatja. A kötelezettségek közül a hiteltartozások devizanem szerinti átrendeződése szintén a forintosítás hatását tükrözi. Az egyéb kötelezettségek csökkenését az adótartozások adókövetelésekkel párhuzamos csökkenése, illetve a családtámogatások előrehozott kifizetései magyarázzák.

És mi van a bankcsődökkel?

Idén január-márciusban négy hitelintézet végelszámolása miatt az ügyfelek hitelintézettel szembeni követelései és kötelezettségei egyéb volumenváltozással szűntek meg a statisztikákban a korábbi negyedévek eseteihez hasonlóan. A háztartásoknál a betétek megszűnése az első negyedévben 94, a hiteltartozások kivezetése 27 milliárd forint egyéb volumenváltozást okozott a pénzügyi számlákban.

Az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA) kapott kártérítés összegét tőketranszferként számolják el a nemzeti számlákban, ami növelte a háztartások nettó finanszírozási képességét. A megszűnő hitelintézetek hitelköveteléseinek felét leírták a pénzügyi számlákban, a fennmaradó rész a háztartások nem pénzügyi vállalatokkal szemben fennálló hiteltartozásaként jelenik meg a jövőbeni értékesítésig vagy megszűnésig. Így a háztartásoknak 14 milliárd forint hiteltartozása képződött egyéb volumenváltozással a nem pénzügyi vállalati szektorba átsorolt hitelintézetekkel szemben - közölte a jegybank.