Egy diák arról beszélt, hogy sok diák, tanár és szülő érzi, valami "nem oké", és az oktatási rendszer szorongó, döntésképtelen felnőtteket nevel. Szorgalmazta, hogy indítsanak párbeszédet az oktatásért felelős döntéshozókkal, hogy a diákokat is bevonják az oktatási rendszer modernizálásába.

Egy győri egyetemista a felsőoktatás helyzetét tette szóvá, kiemelve, hogy nincs esélyegyenlőség, nincs szólásszabadság. Kritizálta a diákhitel rendszerét, amely szerinte röghöz köti a diákokat.

A diákok 12 pontos követelése

A résztvevőknek kiosztották a Mit kíván a magyar diákság című felhívást. Ezek között szerepel, hogy rögzítsék a diákok kötelező óraszámát maximum heti 30 órában a középiskolában és 25 órában az általános iskolában, valamint, hogy állítsák vissza a korlátozás nélküli szabad tankönyvválasztást.

Kérik még, hogy semmilyen formában ne növeljék a tanév hosszát, töröljék el a nulladik órákat, ne kezdődjön a tanítás reggel 8 óránál korábban, valamint azt, hogy állítsák vissza a felsőoktatási keretszámokat legalább a 2011-es szintre.

Az Index tudósítása szerint a diákok 12 pontos követelése között szerepel még, hogy ne rekesszék ki a 18 éven aluliakat az oktatásból, az iskola neveljen kritikus polgárt, legyen szólásszabadság az iskolákban, valamint az is, hogy legyen névtelen tanárértékelő rendszer, aminek az eredményei nyilvánosak.

Ha a diákok január 31-ig nem kapnak jogszabályi garanciát a követeléseik teljesítésére, tovább folytatják a tüntetéssorozatot - tudósított az Index.

Erről beszéltek még a felszólalók

Egy alapítványi iskolában továbbtanuló fiatal arról beszélt, hogy a diákoknak irreálisan sok időt kell az iskolában tölteniük, és a tananyag mennyisége közel sem megfelelő. Úgy látta: az iskolákban az eszközpark sokszor elavult, az épületek nincsenek jó állapotban. Kitért arra is: szólásszabadság a diákok és tanárok körében lassan megszűnik létezni - írta az MTI.

Egy szekszárdi gimnazista szintén a diákok túlterheltségét emelte ki, és azt, hogy nem jut idejük sem szórakozásra, sem pihenésre, sem arra, hogy kibontakozhassanak.

A Független Diákparlament egyik szóvivője arról beszélt, az oktatásról az elmúlt időszakban az derült ki, hogy senki, még a szakértők sem tudják, mi fog következni. Egyik nap még lehetett kronologikus történelematlaszból tanulni, érettségizni, a másik nap már nem, az egyik nap a szakgimnazisták megválaszthatják, akarnak-e szakmai tárgyakból érettségizni, a másik nap már kötelező - mondta.

Békés Gáspár diákolimpikon azt hangsúlyozta, hogy amíg nem lesz demokrácia az oktatásban, addig nem lesz a társadalomban sem.

Az a szakgimnázium tanár, aki felszólalt az iskolájában létesített szégyenfal ellen, aktualizálva elmondta Martin Luther King "Van egy álmom" című beszédét. Egyebek mellett azt emelte ki, hogy a finn oktatási rendszer átvételére lenne szükség, arra, hogy az állami és egyházi iskolákban azonos támogatás jusson egy tanulóra, valamint arra, hogy "akik túltolták a biciklit, tolják is el."

A kép a Demonstrálj az oktatásért címmel meghirdetett tüntetésen készült az Alkotmány utcában a Kossuth térnél 2018. január 19-én. Forrás: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt.