A valós idejű, digitalizált adatszolgáltatás nyertes helyzeteket teremt minden érintett félnek. Amellett, hogy minden egyes vállalkozás rálátást nyer a saját reális működésére, a döntéshozók számára láthatóvá válnak azok a területek, amelyek támogatásra érdemesek, esetleg további fejlesztésre szorulnak – mondta a Napi.hu-nak a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója.
Rasztovits Dávid annak kapcsán nyilatkozott, hogy nemrégiben nagy vihart kavart a vendéglátósok körében, hogy július elsejétől nekik is csatlakozniuk kell az egzakt forgalmi adatokat gyűjtő Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK).
Mint megírtuk, főként a büfések, lángos- vagy halsütők, kisebb vállalkozások attól tartanak, hogy nem fogják tudni teljesíteni a napi rutin során az adatbejelentést, egy részük azért, mert a már két alkalommal elhalasztott kötelezettség nyári határidejéig nem tudnak az új rendszerre csatlakozni. Más részüknek az az aggodalma, hogy a strandon kígyózó sorok kiszolgálása közben nem lesz rá idő, hogy az értékesített ételeket, italokat azonnal beüssék az adattovábbító készülékbe, ami fennakadást okozhat a forgalomban.
„Sokan újabb nyűgnek, tehernek élik meg a digitalizációt, azonban érdemes a változásra, mint a fejlődés motorjára tekinteni.
A technológiai fejlesztést egyébként is már réges-régen meg kellett volna lépni. A mai világban a modern vállalkozás minimum rendelkezik egy olyan informatikai rendszerrel, amelyik nem papíralapon vezeti a nyilvántartásokat, és emellett van egy olyan online felület is, ahol meg tudja magát mutatni” – jegyezte meg a vezérigazgató, hozzátéve, hogy az adatvezérelt turizmusirányítási rendszer bevezetéséről már évekkel ezelőtt hallani lehetett, ahogy azt is, hogy ebben a szektor minden szereplője megtalálhatja a számára értékes platformot.
Kiderül az eddigi fejlesztések haszna
Mint kifejtette, az önkéntes, papíralapú adatszolgáltatást felváltó NTAK-ból olyan valós idejű, reális adatokat lehet nyerni, amelyek nem csak az országos teljesítményt, hanem az egyes területekre, régiókra bontott részteljesítményeket is analitikusan megmutatják.
„Az adatokból megtudhatja minden egyes vállalkozás, hogy mit csinál jól vagy rosszul, esetleg jobban, mint a konkurens régiók cégei. Azt is, hogy honnan hová vezettek az elmúlt évek fejlesztéspolitikai, gazdasági döntései. Ezek nagyon hasznos mutatószámok, amelyek megszerzése nem csak a mindenkori állami vezetésnek, hanem a piacnak is elemi érdeke” – hívta fel a figyelmet.
Munkahelyek maradhatnak meg
Régi szándék a Balaton szezonalitásának csökkentése, hogy ne csak két és fél hónapig érkezzen az ottani üzletek bevétele. Amennyiben az adatgyűjtések eredményeként láthatóvá válik, hogy az egyes marketingkampányok, vendégforgalmat ösztönző akciók hatására a klasszikus nyári szezon meghosszabbodhat, akkor megalapozottá válik, hogy még többet költsenek ezekre a kampányokra.
„Végre nem a sztereotípiákban, hanem teljes térségi fejlesztésekben is gondolkodni lehet. Az adatszolgáltatás abban is segíthet, hogy a szezonális munkahelyek ne szűnjenek meg a nyár végén, hanem kialakulhasson a 8-10 hónapos működés ezeknél az üzleteknél. Erre természetesen nem csak a Balatonnál, hanem más turisztikai régiókban is lehetőség lesz” – mondta.
Tervezhetővé válik az ellátási lánc
A másik előny az ellátási láncok tervezhetősége, amelyre lehetőség nyílik az NTAK-kal. „A mostanra kialakult világgazdasági és geopolitikai helyzetben nagyon nem mindegy, hogy pontosan lehet-e látni, miből főzünk és ezen a területen mire érdemes fókuszálni. Kiderülhet, hogy az alapanyagok termelését, elosztását hogyan lehet terelni az optimális irányokba, hol van szükség további támogatásra, esetleg jogszabálymódosításra, vagy fejlesztésre a kereslet arányában” – fogalmazott Rasztovits Dávid.
Kiderül, hogy mennyi az annyi
Szavai szerint a most látható változások egy húsz-harminc éves folyamatnak a lecsapódása, egy teljesen új korszaknak a kezdete, amelybe, ha a vendéglátósok bele tudnak úgy érkezni, hogy az egyéni és a kollektív előnyöket nézik, nem pedig az átmeneti terheket, akkor nagy változások jöhetnek.
„Nem csak azt kell látni, hogy mennyi plusz munkával, erőfeszítéssel jár a kötelező adatszolgáltatás, ami egyébként is néhány hét alatt rutinná válik. Így volt ez az online pénztárgép bevezetésekor is, amelynek megléte évek óta valamennyi vendéglátóhelyen alapkövetelmény. Minden bevételt be kell ütni a pénztárgépbe, amely azonnal beérkezik az adóhatósághoz, és az NTAK-ba is ezeket az adatokat kell majd továbbítani” – mutatott rá a szakember.
Más kérdés, hogy itt lehet a szektor fájdalompontja: ezentúl fel kell tüntetni minden egyes hekket, lángost az adatszolgáltató szoftver használatával is.
Ez egy érzékeny kérdés, hogy az NTAK belelát majd a büfék, kisvendéglők mindennapi működésébe, a valós forgalomba, de nem titkoltan részt vállal a gazdaság fehérítésében is. Azonban a vállalkozás tulajdonosa is irányítást szerez a napi rutin felett, tervezhetővé válik a működése.
Szükséges alapozás a versenyképességhez
A Digitális Turizmus Zrt. vezetője rámutatott: az adatvezérelt működés egy megfelelő, modern és versenyképes alapot teremthet az újturizmusnak, minden nemzetközi, előremutató piacelemzés ennek szükségességét hangsúlyozza.
Ehhez azért is fontos felzárkóznia a magyar piacnak, mert különben nem fogunk tudni fenntarthatósági mutatókat produkálni, vagy akár javítani
– jegyezte meg a vezérigazgató, aki szerint az, hogy adatot szolgáltatunk, valójában hasznos, hiszen évek óta egy adatalapú világ épül. A világ technológiailag fejlettebb részein már jóval szervezettebb, könnyebb az ebben érintett cégek élete.
„Láttunk már arra is példát, hogy a digitálisan fejlett vállalkozások több támogatást kaphattak az EU-s forrásokból, vagyis az üzleteknek érdeke a fejlesztés, a verseny szempontjából is. Mostanra a teljesen becsatlakozott szállásszolgáltatási területen is hasonló ellenállás volt kezdetben, ehhez képest ma már a szállodások örülnek a legjobban, hogy láthatják a saját, valós teljesítményüket” – fűzte hozzá.
(Thurzó Katalin)