Magyarország első alkalommal vett részt az IEA által szervezett számítógépes és információs műveltségmérésben, (International Computer and Information Literacy Study) röviden az ICILS-ben.
A kutatásban a 8. évfolyamos tanulók teljesítményének vizsgálatával értékelik a fiatalok képességeit a digitális kompetencia két területén:
- a számítógépes és információs műveltség (CIL – Computer and Information Literacy)
- és az informatikai gondolkodás (CT – Computational Thinking) terén
Az ICILS-mérés két panelja közül a magyar diákok csak az egyik, a számítógépes és információs műveltség területen indultak, mondta az MTI tudósítása szerint Velkey Kristóf Gábor, az Oktatási Hivatal (OH) köznevelési elemzési főosztályának vezetője egy sajtótájékoztatón. Kiemelte, a mérésben azt vizsgálták, hogy a tanulók hogyan tudják a számítógépet kutatásra, kreatív ötletek megvalósítására és kapcsolattartásra használni otthon, az iskolában vagy saját közösségükben.
A számítógépes és információs műveltség (CIL) mérésében 34 ország és Észak-Rajna-Vesztfália vett részt.
A másik mérés az informatikai gondolkodás (CT) pedig arra fókuszált, hogy a tanulók képesek-e úgy megfogalmazni valós problémák megoldásait, hogy azok számítógép segítségével mérhetők legyenek. Ez utóbbi fakultatív mérésben 23 ország és Észak-Rajna-Vesztfália vett részt. Magyarország nem képviseltette magát a mérés ezen részében.
Az online feladatokat 2023. áprilisa és májusa között Magyarországon 155 iskola, 179 osztályából, 3491 tanuló töltötte ki.
A dánok és a csehek is jobban teljesítettek
A CIL-mérésben a 8. évfolyamos magyar diákok 505 pontos átlageredménye 29 ponttal szignifikánsan és jelentősen meghaladja a mérésben részt vevő országok átlagát a 476 pontot.
A magyar, lett, finn, ausztriai, svéd, norvég, német, szlovák, francia, belga (flamand) és portugál tanulók teljesítménye között nincs szignifikáns eltérés. A magyar diákok eredményét így szignifikánsan csak a tajvani, cseh, dán és koreai tanulók múlták felül.
Az ICILS a tanulók számítógépes és információs képességeinek jellemzésére négy szintet jelölt ki a képességskálán:
- a kiváló (4. szint),
- a magas (3. szint),
- az átlagos (2. szint)
- és az alacsony (1. szint) szinteket.
A mérésben részt vevő országok átlagához (34 százalék) hasonlóan a magyar tanulók többsége (44 százalék) – a mérési skálán meghatározott négyből – a 2. (átlagos) szinten teljesített, 20 százaléka pedig a 3. vagy a 4. szintet is elérte (az ICILS-átlag 15 százalék).
Az 1. szinten a magyar tanulók 24 százaléka teljesített (ICILS-átlag 27 százalék), az első szintet a magyar diákok 13 százaléka nem érte el (ICILS-átlag 24 százalék), derül ki az Oktatási Hivatal oldalán elérhető adatokból.
Az országok többségében a lányok eredményesebben teljesítettek a fiúknál. De Magyarországon, Uruguay-ban, Csehországban és Észak-Rajna-Vesztfália esetében nem figyelhető meg szignifikáns különbség a nemek teljesítménye között.