Az EU Digitális Gazdaság és Társadalom Indexe (DESI) alapján Magyarország a 22. helyen áll az uniós mezőnyben – vagyis messze nem tudjuk kihasználni a technológiai forradalom adta lehetőségeket. Az Egyensúly Intézet „Hogyan legyünk digitális nemzet?” címmel dolgozott ki szakpolitikai javaslatcsomagot Magyarország digitális felzárkózásának gyorsításáról. 

A digitális szektor az évtized végéig mintegy 8000 milliárd forint többlettel gyarapíthatja Magyarország gazdaságát, és új munkahelyek százezreit hozhatja létre – de csak akkor, ha ledolgozzuk a lemaradásunkat. Ezért digitális felzárkózásunk nemzetstratégiai érdek. A legtöbb területen ugyanakkor ma az uniós mezőny utolsó harmadába tartozunk.

A digitális tudás dimenziójában Magyarország a 23. helyen áll a DESI-index rangsorában, ami elsősorban a közoktatás általános hiányosságainak eredménye.

A magyarok mindössze 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel; az IT-szakemberhiány egy-két éven belül 25 ezer fős lesz, a tanulók jelentős része digitális írástudatlanként hagyja el a köznevelést, és később sem vesz részt továbbképzéseken. A digitálisan írástudatlannak tekinthető felnőtt lakosság létszáma 1,5–2 millió fő.

Az internetet egyáltalán nem használók részaránya kifejezetten magas

A digitális infrastruktúra tekintetében teljesítünk a legjobban: 13. helyezésünkkel az európai középmezőnyhöz tartozunk. A magyar háztartások 97 százalékához ér el például nagy sebességű széles sávú hálózat, és hazánk rendelkezik az egyik legjobban kiépített és legjobb minőségű 4G-hálózattal. Ehhez képest az internetet egyáltalán nem használók részaránya európai összevetésben kifejezetten magas.

A vállalatok és a gazdaság digitalizáltsága tekintetében indulunk a legnagyobb hátránnyal: a 25. helyen állunk az EU-n belül.

A magyar kkv-k csupán egyharmada rendelkezik legalább alapszintű digitális intenzitással, a mikrovállalkozások kétharmadának még honlapja sincs.

A mesterséges intelligencia- és bigdata-alapú alkalmazások vagy a felhőalapú szolgáltatások használata terén is jóval az uniós átlag alatt teljesítünk. Digitális állam dimenziójában a 21. helyezésünk ellenére is az uniós átlag felett vagyunk az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak számában. A digitális közszolgáltatások és a nyíltadat-szolgáltatás fejlettsége tekintetében azonban Magyarország szintén az EU alsó harmadába tartozik.

Az Egyensúly Intézet főbb szakpolitikai javaslatai 

Az Egyensúly Intézet szerint a következő évtizedben az államnak az infrastruktúra helyett az emberekbe és a vállalatokba kell beruháznia. A legsürgetőbb feladatok: a digitális kompetenciák fejlesztése, az IKT-szakemberhiány kezelése, valamint a mikro-, kis és közepes vállalkozások digitális felzárkóztatása.

Az Egyensúly Intézet szerint a digitális tudás fejlesztése érdekében célzott, tömeges és ingyenes készségfejlesztő programokat kell indítani a digitális alapkompetenciákkal sem rendelkezők körében. Adókedvezménnyel és digitális képzési utalvánnyal kell ösztönözni a munkavállalók részvételét az IT-szakterületekre történő átképzéseken, emellett célzott ösztöndíjprogrammal kell csökkenteni az IT-szakemberhiányt. A piaci szereplők érdekeltté tétele céljából be kell vezetni a digitális képzésekkel kiváltható digitális képzési hozzájárulást. 

A közoktatás digitális megújítása

Elengedhetetlen a közoktatási rendszer digitális szempontú megújítása. Mindenekelőtt a digitális oktatás szempontrendszere alapján felül kell vizsgálni a Nemzeti Alaptantervet, és digitáliskompetencia-minimumot kell bevezetni az oktatási rendszer minden szintjén. Tömegesen fejleszteni kell a pedagógusok digitális készségeit, munkájuk támogatása érdekében pedig tömegesen kell digitális pedagógiai asszisztenseket képezni. A szakemberhiány mérséklése és az innováció serkentése érdekében startup- és innovátori vízummal kell megkönnyíteni a digitális szakemberek hazai munkavállalását.

Az Egyensúly Intézet szerint a hazai kkv-k és mikrovállalkozások digitalizációját a vállalkozásfejlesztésben érvényesítendő kötelező digitális minimum bevezetésével és az általános vállalkozásfejlesztési támogatások digitális tartalmának növelésével kell serkenteni. Emellett célzott támogatásokkal kell ösztönözni a kis- és közepes vállalkozások digitális fejlesztéseit.

Közérdek, hogy az állam segítse a nemzetközi bajnokok létrejöttét a digitális szektorban. Ennek érdekében általánosan innováció- és növekedésbarát üzleti környezetet kell biztosítani (mindenekelőtt a vállalkozások napi működését nehezítő adminisztrációs terhek csökkentésével), emellett támogatni kell az adathasznosítást a kkv-k körében. 

Meg kell szüntetni a távközlési és közműadót

A digitális infrastruktúra tekintetében az Egyensúly Intézet szerint Magyarország ma jól áll, ám így is folytatni kell a szükséges fejlesztéseket, különben gyorsan lemaradhatunk. A digitális infrastruktúra kiépítésének gyorsítása érdekében 2024-re ki kell vezetni a távközlési és közműadót – ennek fejében a szolgáltatóknak számon kérhető vállalásokat kell tenniük a szükséges infrastruktúra-fejlesztések végrehajtására, mindenekelőtt olyan területeken, ahol az piaci alapon nem térülne meg.

Az Egyensúly Intézet szerint a digitális közszolgáltatások terén a 2022 végén megjelent Nemzeti Digitalizációs Stratégia vállalásainak megvalósítása már önmagában látványos fejlődést eredményezne. A hosszú távú kiszámíthatóság és tervezhetőség érdekében azonban a digitális felzárkózás ügyének kiemelt és intézményesen is megerősített állami prioritássá kell válnia, a mindenkori kormányzaton belül jól azonosítható és erős jogosítványokkal felruházott ügygazdával. Az Egyensúly Intézet teljes szakpolitikai javaslatcsomagja itt olvasható.