Jelenleg Magyarországon, 2600 hektáron termesztenek görög-, 400 hektáron sárgadinnyét – mondta Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke.
Békésben 1100 hektáron, a szabolcsi-hajdúsági termőkörzetben 800 hektáron, a heves-jászságin 200, a tolnai-fejér körzetben 300, Baranyában pedig 180 hektáron termesztenek görögdinnyét. A sárgadinnye termőterületének nagyjából harmada van Bács-Kiskun megyében, a többi Békés, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található - részletezte.
Bár a termőterület 15 százalékkal csökkent az előző évhez képest (leginkább Békésben és a Nyírségben), a technológiai fejlődésnek és az öntözésnek köszönhetően a hozam stabilizálódott. Görögdinnyéből 130-140 ezer, sárgából 12-15 ezer tonnára számítanak, amellyel a "hazai ellátás tökéletesen biztosított" - mondta Mártonffy Béla.
Megnőtt az érdeklődés és a kereslet a magyar dinnyék iránt a cseh, a német, a lengyel, valamint a balti piacon is. A magyar dinnye legfőbb versenytársa az olasz, spanyol és a görögországi dinnye.
A megnövekedett szállítmányozási költségek miatt kevésbé éri meg nagy távolságokra fuvarozni, így "visszaszerezhetővé váltak az elvesztett exportpiacok". Ezt segítheti még a Spanyolországban, az Olaszországban és Görögországban tapasztalható mintegy 20 százalékos termeléscsökkenés és az ukrán termelés háború miatti kiesése is.
A hazai átlagfogyasztás évi 10 kilogramm. Az áruházláncok leginkább a kisebb, 5-8 kilogramm közti terményeket keresik; a minidinnye piaca a következő években komoly növekedés előtt áll.
Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke szerint a fóliás termesztésnek köszönhetően több héttel kitolható a hazai szezon; az a klímaváltozás miatt nem zárul Lőrinc napján, hanem akár szeptember végéig eltarthat.
A napokban már a bolti vásárlásokban is látni lehet a dinnyeszezon kezdetét, megjelent a boltok kínálatában.