Az előző években még főként az ország nyugati részében pusztító nyugati dióburok-fúrólégy kártételéről immár az egész országból érkeztek visszajelzések. A válaszadók mindössze egy százaléka nem találkozott még a problémával, 6 százaléka szórványosnak, 93 százaléka viszont tömeges méretűnek írja le a pusztítást - derül ki az Agroinform.hu november első két hetében lefolytatott országos felméréséből. Az egyedül hatásos vegyszeres védekezésen ugyanakkor egyelőre még a 10 fánál nagyobb méretű ültetvénnyel rendelkezőknek is csupán 35 százaléka gondolkodik.
"A nyugati dióburok-fúrólégy gyors térnyerését jelzi, hogy annak kártételét a válaszadók 67 százaléka csupán idén, vagy az elmúlt 1-2 évben észlelte. Legalább 5 éves ilyen jellegű tapasztalata mindössze 3 százalékuknak van" - mutat rá Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője.
Mára már gyakorlatilag az egész országban tömegesen jelen van a kártevő: még a Békés megyéből érkező válaszok túlnyomó többsége is tömeges kártételről számol be. Mindössze két megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye tekinthető viszonylag kevésbé fertőzöttnek: előbbiben a válaszadók 43, utóbbiban 36 százaléka jelzett vissza nem tömeges, csak szórványos károkat.
"Attól nem kell tartanunk, hogy a legnagyobb hazai dióültetvények az új kártevő hatására eltűnnek: számukra egyértelműen járható út a költséges és komoly szaktudást igénylő vegyszeres védekezés alkalmazása. A kiskertekből azonban a jelek szerint a vártnál is hamarabb tűnik el a diótermés, és bár jelenleg még a válaszadók 84 százaléka azt jelezte, hogy a diót elsősorban a saját kertjéből szerzi be, ez az arány pár éven belül szinte biztosan a töredékére esik vissza" - tette hozzá Bolyki.
E kártevő azonban éppen azon szórványültetvények, vadon termő fák vagy alacsony ráfordításokkal gondozott ültetvények termését károsította leginkább, ahonnan a dióbél jelentős része származik, és ez a kínálat további csökkenéséhez vezethet - mondta korábban az MTI-nek Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Ez viszont a dió árának szabad szemmel is látható emelkedését hozhatja magával. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet napokban végzett árstatisztikái szerint a tisztított dió kilója egy év alatt 13-30 százalékkal drágult.
Nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa)
Az USA és Mexikó területéről származó, Európában a '80-as évek eleje, míg Magyarországon 2011 óta jelenlévő kártevő rovar. Kártétele a dióféléket (Magyarországon a közönséges diót és a fekete diót) érinti, nőstényei ugyanis a megtermékenyítést követően tojásaikat a dió zöld burkába süllyesztik. A kikelt lárvák ezt a zöld burkot rágják. A lárvák növekedésével a dió felpuhuló burkán egyre nagyobb fekete foltok jelennek meg, amelyek végül gyakran az egész felületre kiterjednek. Korai fertőzések esetén csökkenhet a dió mérete, illetve - a kártevők által előidézett rothadásos folyamat következményeként - a dióbél elszíneződhet és ráncosodhat.A hiányos tapasztalati háttérnek is köszönhető, hogy a válaszadók 10 százaléka egyelőre tanácstalanul viszonyul a problémához.
Még azok körében is csupán 35 százalékos volt az egyedül hatékonynak tűnő vegyszeres védekezést aránya, akik 10-nél több diófával rendelkeznek földjeiken. Igaz, ez a megoldás a többségében 10 méternél magasabbra növő diófák esetében csakis gépi technikával, rendszeres alkalmazással (tenyészidőszakban akár háromszori alkalom) és pontos időzítéssel lehet hatékony. Sokan a lehulló levelek és termések teljes összegyűjtésével és megsemmisítésével védekeznek, de nem ritka a ponyvatakarás vagy baromfik tartása sem a fák alatt annak érdekében, hogy a lárvák ne kerüljenek a talajba. Rovarcsapdát a fúrólégy jelenlétének monitorozásához a nagyobb ültetvények 26 százaléka alkalmaz.