Tavaly az Európai Unióban a 25-34 éves lakosság 42 százalékának volt felsőfokú végzettsége, ami egy százalékpontos emelkedést jelent 2021-hez képest – derül ki az Eurostat adataiból. 

Ez azonban még mindig 3 százalékponttal elmaradt az EU 2030-ra kitűzött céljától, miszerint ugyanebben a korcsoportban az uniós lakosság 45 százalékának kellene felsőfokú végzettséggel rendelkeznie.

A rangsorban Magyarország továbbra is sereghajtó (32 százalék), például az ír diplomások számának csak a felét teljesítettük 2022-ben.

Az uniós országok csaknem fele már elérte a 2030-as uniós célt:

  • Írországban (62 százalék);
  • Luxemburgban (61 százalék);
  • Cipruson (59 százalék);
  • Litvániában (58 százalék);
  • Hollandiában (56 százalék);
  • Svédországban (52 százalék);
  • Spanyolországban és Belgiumban (51-51 százalék);
  • Franciaországban (50 százalék);
  • Dániában (49 százalék);
  • Szlovéniában (47 százalék);
  • Lettországban (46 százalék);
  • és Görögországban (45 százalék) a diplomások aránya.

A legalacsonyabb a felsőfokú végezettséget szerzők aránya az Eurostat alapján: 

  • Magyarországon (32 százalék);
  • Olaszországban (29 százalék);
  • és Romániában (25 százalék).

Júliusban kiderül, lesz-e a trendváltás

Az idei felsőoktatási felvételi eljárásban 27 százalékkal nőtt a jelentkezők száma az előző évhez képest. Összesen több mint 126,5 ezren jelentkeztek idén egyetemre vagy főiskolára, ez egyébként az elmúlt 12 év csúcsadatának számít. Ponthatár hirdetés azonban csak július 26-án lesz.

Továbbá százezer olyan leendő hallgató jelentkezett, akinek nincs diplomája: ez utóbbi szám 26 ezerrel nagyobb a tavalyinál, vagyis az átlagot meghaladóan, 34 százalékkal nőtt a diplomával még nem rendelkező jelentkezők száma – mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.

Kiemelte: nőtt a vidéki felsőoktatási intézmények népszerűsége, például a nyíregyházi egyetemre 60, a miskolcira 40 százalékkal nőtt a jelentkezők száma, de a dunaújvárosi, a soproni és a veszprémi intézménybe is átlag feletti számban szeretnének bejutni a diákok. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar felsőoktatásban a 2022-es és 2023-as tanévben vagyis az idei tanévben 207,4 ezren tanulnak, ez a 2021/2022-es tanévhez képest minimális emelkedést jelent, akkor 207,3 ezren jártak egyetemre.

A felsőoktatás hallgatói létszáma 2006-tól egy évtizeden keresztül, 2018-ig csökkent, ezt követően 2021-ig kismértékben emelkedett, majd 2022-ben ismét mérséklődött.

A nappali képzésre járók részaránya nőtt, 2022-ben a 290 ezer hallgató 72 százaléka e képzés keretében tanult, ez 4,9 százalékponttal több, mint 2010-ben.

Minden ötödik hallgató külföldi

2010 és 2022 között 15 ezerről 36 ezer főre emelkedett a külföldi hallgatók száma a nappali felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzéseken, így arányuk az összes hallgatói létszámon belül 6,9-ről 19 százalékra emelkedett.

A külföldi diákok közül legtöbben az egészségügy és a szociális gondoskodás képzési területen (31 százalék), valamint műszaki, továbbá gazdasági szakokon tanultak. Az elmúlt tíz évben a legjelentősebb küldő országok lényegében ugyanazok.

A külföldi diákok több mint negyede érkezett ebből az öt országból 2021-ben:

  • Németországból (3,4 ezeren);
  • Iránból (1,7 ezeren);
  • Romániából (1,6 ezeren;
  • Szerbiából (1,5 ezeren);
  • és Szlovákiából (1,2 ezren).

2021-ben a nappali felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben részt vevő hallgatók közül több mint 600 magyar tanul külföldi egyetemen, a legtöbben Németországban (239 fő), és Svájcban (229 fő) – derül a KSH adataiból.

 

 

 

Még mindig rendezetlen az Erasmus-ügy

A magyar kormány május 26-án elküldte az Európai Bizottságnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségéről szóló jogszabálytervezetet. Johannes Hahn, a bizottság költségvetési biztosa meg is erősítette, hogy megkapták a szöveget és megkezdték az értékelését. A tervezet azt a célt szolgálja, hogy megoldják vele az Erasmus-ügyként elhíresült forrásbefagyasztást, melynek oka, hogy az uniós szervek nem tartják elég átláthatónak a modellváltáson átesett egyetemeket és kifogásolják az alapítványokban ülő aktív politikusokat.

A Corvinus és a BGE nem áll le, hirdeti az Erasmust

A Budapesti Corvinus Egyetem a honlapján továbbra is arra buzdítja a hallgatóit, hogy jelentkezzenek a nemzetközi csereprogramra. Erre pedig június 2-12. között van lehetősége a diákoknak. Az Erasmus+ egy, az Európai Unió által finanszírozott program. A fő céljai között szerepel többi közt a kulcskompetenciák és készségek fejlesztése, valamint a már meglévő nyelvtudás továbbfejlesztésének segítése. A Corvinusról évente 500-600 hallgató utazik külföldi egyetemekre, és körülbelül ugyanennyi hallgatót is fogadnak.

A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) is azt írta:  az egyetem maga finanszírozza majd az Erasmust nyert hallgatók következő félévét. Az ösztöndíj mértéke megegyezik majd a pályázati kiírásban szereplő összegekkel, ugyanakkor az Erasmus+ programban ismert kiegészítő támogatási lehetőségek nem lesznek elérhetők. Teljes tanévre utazó hallgatókkal egyelőre szintén csak az őszi szemeszterre fognak szerződni.