Két verzióval számol a népesség számának alakulását illetően 2060 - ig a Népességtudományi Kutatóintézet, az alapváltozat kétmilliós, a pesszimista forgatókönyv több mint hárommilliós csökkenést vár 2060-ra. Ami biztos, hogy az elmúlt harmincöt évben összesen 882 ezer fővel csökkent hazánk népessége - olvasható a lapban.
A jelentés főbb megállapításai:
- A fejlett európai országokhoz hasonlóan Magyarország számára is az egyik legnagyobb demográfiai kihívás a társadalom öregedése, az aktív korosztályokra egyre nagyobb időskorú eltartási teher nehezedik.
- Az élveszületések száma továbbra sem közelíti meg a 2008-as, válság előtti szintet.
- A teljes termékenységi arányszám ugyan nőtt, bár érdemi születésszám-emelkedés nem történt, mivel a szülőképes korban lévő nők száma folyamatosan csökken.
- A gyermekvállalási életkor kitolódása az elmúlt években lassulni kezdett. Az elmúlt időszak tapasztalatai szerint az elhalasztott gyermekvállalásra nem minden esetben kerül sor.
- A halálozások száma az utóbbi két évtizedben alapvetően csökkenő trendet mutat, 2011-ben süllyedt először 130 ezer alá, és a népesség öregedése ellenére 2014-ben hunytak el a legkevesebben az elmúlt évtizedekben, megközelítőleg 126 ezren.
- 2015-ben a javuló halandósági tendencia megtorpant és közel 132 ezren haltak meg, ami több mint 5300-zal múlta felül az előző évit. A jelentős mortalitási többlet hátterében a 2015 első negyedévében tapasztalható nagymértékű halálozási növekmény áll. Hasonló jelenséget Európa több országában is észleltek.
- 2015-ben ezer élveszülött közül 4,2 hunyt el egyéves kora előtt, amely a valaha mért legalacsonyabb érték volt hazánkban.
- A magyar történelemben még soha nem volt olyan magas a születéskor várható élettartam, mint 2014-ben: a nőké 78,9, a férfiaké 72,1 év volt. Ezt követően 2015-ben a halálozási növekmény évében mindkét nem esetében rövidültek az életkilátások. A hazai átlagos élethosszhoz képest az Európai Unió legtöbb országában továbbra is hosszabb életre számíthatnak.
- A születéskor várható élettartamban az iskolai végzettség szerint markáns különbségek figyelhetőek meg: élete során egy alapfokú végzettséget szerzett férfi 16 évvel számíthatott rövidebb életre 2013-ban, mint egy diplomával rendelkező nő.
- 1990 óta a házasságkötések száma radikálisan csökkent. 2010 óta ugyan pozitív irányú elmozdulás figyelhető meg, de a hagyományos értelemben vett párkapcsolatok alapját képező házasság továbbra sem közelíti meg korábbi népszerűségét.
- A belföldi vándorlások jelentős hatást gyakorolnak az adott térség demográfiai helyzetére és összetételére. Az állandó vándorlások száma évente jellemzően meghaladja a 200 ezret, és viszonylag stabil értéket mutat. Az ideiglenes vándorlást nagyobb hullámzások jellemezték az elmúlt negyedszázad során, 154 és 286 ezer fő közötti értékek figyelhetők meg.
- A fiatalabbak mobilabbak, viszont a közel negyed évszázad során a 15-24 évesek aránya csökkent, ezzel szemben a 25 év feletti korosztályoknál növekedést tapasztalható. A vándorlók legnagyobb hányadát a nőtlen/hajadon népesség adja, míg a házasok mobilitási hajlandósága jellemzően a legalacsonyabb, és arányuk csökkenő tendenciájú, mialatt az elváltak részesedése növekszik.
- Az élénkülő vándorlás fő iránya régiós szinten keletről nyugatra, vagyis Észak-Magyarország és Észak-Alföld felől dominánsan Közép-Magyarország, illetve Nyugat-Dunántúl felé tart. 2007 óta pozitív a főváros vándorlási egyenlege, de a népességmegtartó ereje csökkent az időszak végére. Az utóbbi 8 év során a községek és a kisebb városok a belföldi vándorlás legnagyobb vesztesei.
- A nemzetközi vándorlás jelentős formáló hatással van egy ország népesedési folyamataira, de Magyarországon a nemzetközi migráció mértéke továbbra sem jelentős nemzetközi összehasonlításban.
- Az újonnan belépő külföldiek között csökkenést mutatnak az EU-ból érkezők, és növekvő számban vannak az ázsiai állampolgárok, ugyanakkor a többi kontinensről származók aránya továbbra sem jelentős.
- A kivándorlás mértéke több tényező együttes hatására 2009-től mutat jelentősebb növekedést.