A dohányiparnak annak ellenére kell átértékelnie a fenntarthatóságot, hogy a dohányzók száma a népességnövekedés miatt világszinten továbbra sem csökken. Az ágazat ugyanakkor évtizedek óta egyre nagyobb nyomás alatt áll, a kilencvenes évek óta jelentős fizetési kötelezettségeket vállal, hirdetési lehetőségei jelentősen szűkülnek, 2012 óta világszerte terjed az egységes csomagolás - tette hozzá az MTI szerint.

Várakozása szerint a dohányipar jövőjét a káros hatások csökkentése határozhatja meg, ezért a hagyományos dohányáruk helyét a füstmentes termékek, például a dohányhevítéses és elektromos cigaretták vehetik át. A kész cigaretta és a vágott dohány forgalma Magyarországon is csökkent, az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. májusi adatai szerint az utóbbi egy évben 3,6 százalékkal.

Kapcsolódó

Alacsony bázisról, de 47,7 százalékkal nőtt ugyanakkor az utántöltő folyadékok forgalma, ami az e-cigaretta terjedését jelzi Magyarországon is. A cégvezető becslése szerint 200 ezer e-cigarettázó lehet Magyarországon, miközben hagyományos dohányt körülbelül 2,4 millióan vásárolnak.

Az előbbiek egészségre gyakorolt hatásait egyelőre nehéz felmérni. Óvatosan fogalmaznak az olyan tekintélyes intézmények is, mint az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO (World Health Organization) vagy az élelmiszer- és gyógyszervizsgálatokért felelős amerikai FDA (Food and Drug Administration) is, de az eddigi adatok alapján jóval kevésbé tartják veszélyesnek az e-cigarettákat, mint a hagyományost - tette hozzá.

Kockázatmentes dohányzás nincs, felelős gyártó azonban csak biztonságos akkumulátorral működő készülékeket és megbízható összetételű töltőfolyadékot készít

- mondta.

A pécsi dohánygyár anyavállalata 2,5 milliárd dollárt fordított idáig termékfejlesztésre 1500 kutató bevonásával. A kutatások fogyasztói viselkedésvizsgálattal indulnak, ezután kémiai és biológiai vizsgálat, klinikai kutatás, majd a népegészségügyi hatáselemzés következik. A tesztelések időtartama több ezer órára tehető.

Becslések szerint az e-cigaretták belföldi piacát csaknem 90 százalékban uralja a feketepiac, évente csaknem 6,5 milliárd forint bevételkiesést okozva az államnak. Véleménye szerint az illegális kereskedelem többek között azért is jelentős, mert a töltőfolyadékok házilag is keverhetők.

Fölhívta azonban a figyelmet, hogy az otthoni előállítás jövedéki szabálysértésnek minősül, és egészségre is veszélyes, az összetételt nem véletlenül szabályozzák szigorúan a hatóságok. A szabályozó legsürgősebb feladata a kereskedelem kifehérítése, hosszú távon azonban a környezettudatosság sem hagyható figyelmen kívül. Hulladékkezelés terén egész Európa késésben van, a BAT ezért uniós szinten is együttműködik a döntéshozókkal, hogy pr-akciók helyett hatékony megoldásokat találjon a hagyományos és az elektromos cigaretták hulladékainak kezelésére.

A vállalat adatai szerint a globális árbevételük 5 százaléka származott elektromos cigarettákból tavaly, belföldön ez az arány 1 százalék körüli. Céldátumot és ehhez kapcsolódó értékesítési arányokat nem tűztek ki, de arra számítanak, hogy a mentolos cigaretták betiltása 2020 májusában bővítheti az elektromos cigaretták használatát.

Orosz Zoltán közölte azt is, hogy belföldi forrásból évek óta nem vásárolnak dohányt, mivel a belföldi termelés túl kicsi a nagyobb gyártóknak. A dohány termőterülete és a szaktudás jelentősen visszaesett a rendszerváltás óta, a belföldi piac ugyanakkor kiegyensúlyozott, a 4 nagy cég részesedése várhatóan a következő években sem módosul jelentősen.

A 110 éves pécsi dohánygyárat 1992-ben vásárolta meg a British American Tobacco, és azóta 40 milliárd forintnyi beruházást hozott a baranyai üzembe. A vállalat 41 országban 44 cigarettagyárat működtet, 55 ezer alkalmazottat foglalkoztat és 200 országban értékesít. Éves bevétele eléri a 24,5 milliárd dollárt. A magyarországi leányvállalat 800 munkavállalót foglalkoztat, árbevétele tavaly elérte a 138 milliárd forintot, adózott eredménye az 5,1 milliárd forintot.