Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot az étkezési, szabadidős, és üdülési utalványok kibocsátásának szabályozása miatt. A Bizottság szerint az új magyar szabályozás által bevezetett és 2012. január 1-jétől hatályos korlátozások ellentétesek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának alapvető elveivel, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés (az EUMSZ 49. és 56. cikke) garantál, valamint ellentétesek a szolgáltatási irányelvvel (a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) - véli a bizottság.

A közlemény emlékeztet: Magyarország 2011-ben módosította a munkáltatók által a munkavállalók számára nyújtott - béren kívüli juttatásnak minősülő, és így kedvező adóügyi és társadalombiztosítási elbírálás alá eső - (hideg és meleg) étkezési, szabadidős és üdülési utalványok kibocsátására vonatkozó szabályozást. Az említett szabályozás 2012. január 1-jén, jelentős átmeneti időszak vagy intézkedések nélkül lépett hatályba. Korábban nem írtak elő egyedi feltételeket sem a munkáltatók által a munkavállalók számára nyújtott hideg és meleg étkezési utalványok kibocsátására, sem pedig formájára vonatkozóan.

Az Európai Bizottság szerint az új szabályozás monopóliumot biztosít egy közalapítvány számára azoknak a (papír alapú és elektronikus) hideg, valamint a papíralapú meleg étkezési utalványoknak a kibocsátására, amelyeket a munkáltatók juttatnak munkavállalóik számára. A szabályozás továbbá rendkívül szigorú feltétekhez köti a béren kívüli juttatásnak minősülő meleg étkezési, szabadidős és üdülési utalványok kibocsátását, amelyek már kizárólag csak elektronikus formában adhatók ki. A szóban forgó új szabályozás több olyan szereplő kizárásához vezetett, amelyek már évek óta jelen voltak a béren kívüli juttatásnak minősülő (hideg és meleg) étkezési utalványok kibocsátásának piacán, továbbá megnehezítette új szereplők piacra lépését és lehetetlenné tette a szabad szolgáltatásnyújtást.

A munkáltatók által a munkavállalóknak nyújtott, kedvező adóügyi és társadalombiztosítási elbírálás alá tartozó béren kívüli juttatások terén 2012 januárja óta alkalmazandó új magyar szabályozás az alábbiak szerint osztja fel mesterségesen a piacot a bizottság szerint:

  • a SZÉP kártya: meleg étkezési, üdülési és szabadidős utalványok céljára szolgáló elektronikus kártya, amelynek a kibocsátása különösen korlátozó feltételek szerint történik (az elmúlt évben legalább 100 ezer darab bankkártya kibocsátása, 2 év tapasztalat a magyar jog szerinti, béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, iroda minden 35 ezer főnél több lakosú településen, fióktelepek kizárása...), és így ténylegesen csak három pénzügyi intézmény számára tarja fenn a piacot;
  • a monopólium keretében kibocsátott Erzsébet utalványok: papíralapú vagy elektronikus, hideg és meleg étkezési utalványok, amelyek jogilag egy közalapítvány számára tartják fenn a (papíralapú vagy elektronikus) hideg étkezési utalványok és a papíralapú meleg étkezési utalványok piacát.

A letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozásai abban az esetben nyilváníthatók összeegyeztethetőnek az EUMSZ-szel és a szolgáltatási irányelv bizonyos rendelkezéseivel, amennyiben megkülönböztetésmentesek, közérdeken alapuló kényszerítő okkal indokolhatók, szükségesek és arányosak - hívja fel a figyelmet a bizottság.

Magyarország azzal érvelt, hogy a korlátozásokat egyrészt a fogyasztók, valamint a szolgáltatások nyújtóinak és igénybevevőinek védelme (SZÉP kártya), másrészt pedig szociálpolitikai célok és az adórendszer koherenciája (Erzsébet utalvány) indokolja.

Noha az említett célkitűzések önmagukban véve közérdeken alapuló kényszerítő okokként ismerhetők el, a bizottság úgy véli, hogy az intézkedések túllépik az elérni kívánt közérdekű célok garantálásához szükséges és arányos mértéket, és a szóban forgó közérdekű célkitűzések kevésbé korlátozó rendelkezések révén is elérhetők. A bizottság nem vitatja, hogy az Erzsébet utalvány szociális célokat valósít meg a leginkább rászorulók javára, és azt sem, hogy Magyarországnak jogában áll meghatározni a szociálpolitika finanszírozásának módját.

A bevezetett korlátozásokat azonban nem indokolhatja, hogy ez az új monopólium szociális kiadásokra fordítja bevételeit - szögezi le a bizottság. Mivel Magyarország nem módosította jogszabályait, a hozzá intézett 2011. novemberi indokolással ellátott véleménynek megfelelően, a bizottság úgy határozott, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti ezt az ügyet, amivel az eljárás a kötelezettségszegési eljárás utolsó szakaszába kerül.

Újabb ügyben magyarázkodhat a kormány

A bizottság a fent említett ügy mellett még véleménnyel ellátott indoklást is kér az ipari kibocsátás ügyében, vagyis az erre vonatkozó uniós irányelv magyarországi átültetésére vonatkozóan kér részletes információt. Az ipari kibocsátásokról szóló új direktíva az ipari tevékenységből származó szennyezések megelőzését, csökkentését és - amennyire lehetséges - a megszüntetését írja elő. Az irányelvet 3013. január 7-ig kellett volna átültetni a nemzeti szabályozásba.

Miután ezt Magyarország elmulasztotta, 2013. január 31-én küldött hivatalos felszólító levelet az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amit most egy indoklással ellátott vélemény követ - derül ki az uniós végrehajtó testület közleményéből. Amennyiben Magyarország nem küldi meg a kért választ két hónapon belül, ez az ügy is az Európai Bíróság elé kerül.