Draghi a görög miniszterelnöktől kapott tájékoztatásról beszámolva megerősítette: a görög kormánypártok megegyezésre jutottak azon megszorítások ügyében, amelyek az EU/IMF-segélycsomaghoz szükségesek.

Az ECB-elnök szerint az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottak maradtak, az eurózóna országainak ragaszkodniuk kell 2012-es fiskális céljaikhoz. A fellendülés csak igen fokozatos lehet az év folyamán, az igen alacsony kamatok az eurózóna gazdaságát hivatottak támogatni.

Kapcsolódó

A tartással szimmetikussá vált a kamatpálya a négy hónapja debütált Mario Draghi, ECB elnök kinevezése óta, hiszen a tavalyi utolsó két hónapban 25-25 bázispontos vágást hajtott végre a jegybank Kormányzótanácsa, míg az idei első kettőben nem nyúlt az alaprátához. Nagy kérdés ugyanakkor a folytatás, hiszen elemzők szerint márciust követően ismét napirendre kerülhet a kamatláb rekord alacsony küszöb alá szállítása.
Ezt jelzi a Reuters által készített elemzői körkérdés, amiben a 71 megkérdezett szakemberből 41 már a március 8-i üléstől várja a folytatást. Az ő érvüket erősíthette, hogy a döntést követő sajtótájékoztatón Draghi megismételte: a gazdasági aktivitás alacsony szinten stabilizálódik, és továbbra is jelentősek a lefelé ható kockázatok, míg inflációs fronton horgonyzottak a középtávú várakozások. Vagyis a jelenlegi 2,7 százalékos szintről pár hónapon belül a középtávú 2 százalékos célhoz süllyedhet vissza az árindex.

Más szakemberek viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy most érdemes lesz a jegybanknak még várni, amely február 29-én tartja a rendkívüli 3 éves likviditási program (LTRO) második tenderét, márpedig még az elsőnek sem teljesen tiszta a piaci hatása, a második iránti igényről pedig csak találgatások vannak. Maga Draghi erről annyit mondott, hogy az ECB az első LTRO méretéhez hasonló 500 milliárd eurós érdeklődésre számít. A piaci szereplők egy része szerint ennél nagyobb is lehet az igény az olcsó forrás iránt, főleg a dél európai térségben, ahol továbbra is likviditási gondokkal küzdenek a kereskedelmi bankok. A Morgan Stanley saját becslése szerint 250 és 400 milliárd euró között fognak lehívni a bankok, tehát a várttól elmaradhat az érdeklődés.

Ami az első LTRO sikerét illeti, tény, hogy a periféria kötvénypiacán jelentős hozamesés következett be az elmúlt hetekben, ami egyértelműen a program eredményességére utal. Viszont az is igaz, hogy a tenderből elsősorban a helyi hitelintézetek hívtak le, míg az észak európai bankok távol maradtak, ami viszont nem feltétlenül szerencsés kockázati megoszlást okozhat az eurózóna pénzügyi rendszerében.

Jó hír az is, hogy a forrásköltségek tovább stabilizálódtak, ami látszik a bankközi hitelpiaci referenciaként szolgáló 3 havi Euriboron, ez 1 éves mélybe esett 1,07 százalékra, de a 0,25 százalékos egynapos kamatláb is messze leszakadt az irányadó repo és betéti rátáktól. Ráadásul a közös jegybanki akcióknak köszönhetően a dollárpiac is likvid maradt, a dollárswap prémiuma a tavalyi 154 bázispontos csúcsról jelenleg 67 bázispontig esett.

Ilyen körülmények között viszont nem egyértelmű, hogy az ECB-nek sietnie kell-e a drasztikus kamatvágással. A Dow Jones hírügynökség saját elemzői körkérdése például azt hozta ki, hogy a mostani bizonytalanság miatt kamatvágásra majd inkább csak október előtt kerülhet sor.

Ami az LTRO folytatását illeti, itt az ECB a fedezet elfogadási szabályok fellazításával a kisebb kereskedelmi bankok forrásszerzését is szeretné megkönnyíteni. Vagyishogy a hitelért cserébe elhelyezett fedezetek közé banki kötvényektől kezdve kockázatosabb instrumentumokat is bevenne a jegybank, amiért garanciát viszont a tagállami jegybankoknak kell vállalnia. Ez a kompromisszum viszont erősítheti az észak-déli kockázati törést az európai pénzügyi rezsimen belül.
A sajtótájékoztató másik forró témája volt az ECB részvétele a görög kötvényswap programban, erről ugyanis nincs még döntés. Draghi eddig annyit mondott, hogy a jegybank megvárja a magánbefektetőkkel kötött megállapodást, és ezt követően tárgyalja meg, hogy a saját kötvényállományának névértékéből mennyit engedjen el a görögöknek. A jogi trükközést Draghi kizárta, ami azért sokat sejtet, hiszen a hatályos maastrichti szerződés konkrétan tiltja a tagállamokat támogató jegybanki veszteségleírást. Elképzelhető viszont, hogy az ECB a görög kötvényeken szerzett profitból visszajuttat Athénnak, hiszen ezekhez messze a névértékük alatt jutott hozzá. Szintén megoldás lehet, hogy az EFSF vásárolná meg az ECB görög papírjait, de Draghi szerint ennek is jogi akadályai lennének.

Korábban Athén azt sürgette, hogy az ECB forgassa vissza a görög kötvényeken elért hasznát, ami legalább 12 milliárd euróval járulhatna hozzá az ország finanszírozásához. Azért ezzel a megoldással akarnák rávenni az ECB-t a segítségre, mert az intézmény számtalanszor jelezte, hogy nem hajlandó a magánhitelezők által vállalt leírásra, haircutra.