A drágulás oka a gabona áremelkedésén túl Pótsa szerint az, hogy januártól a minimálbér és a garantált bérminimum átlagosan 10 százalékkal nőtt, és 30 százalékkal drágult az áram a versenypiacon. Így a tavaly januári 43 ezer forint helyett ebben az évben már minimum 48 ezer forint a búza tonnánkénti ára, de van olyan termelő is, aki 52 ezer forintot is elkér érte. A megnövekedett költségek miatt, ha a termelés nem emelnék az áraikat, akkor komoly veszteséget szenvednének el.
A szakértő úgy véli, nem mindenki egyből tíz százalékot tesz rá az árra, lesznek és vannak olyanok, akik az első 4-5 százalékos emelést február elején, a következő hasonlót március körül terhelik rá a lisztre. Ennek következtében a malmok is kénytelenek lesznek többet kérni a lisztért, mivel a malomipar nem tartozik a legjövedelmezőbb ágazatok közé, nagyjából kétszázalékos a nyeresége.
A pékipar nem emel majd jelentősebb mértékben, ha tíz százalékot emelkedik a liszt ára, az nagyjából 10 forinttal dobja meg a kenyér kilónkénti árát - mondta el Pótsa Zsófia. Szerinte az éves átlagos fogyasztás 70 kiló kenyér, ebből kiszámítható, hogy az emelés 700 forint pluszt jelent egy embernek, ami két budapesti buszjegy ára, tehát nem jelentős. A szervezet azonban tovább lobbizik az áfacsökkentésért is - közölte.
A Magyar Pékszövetség a lappal közölte, még nem tudnak konkrétumokat és nem bocsátkoznak találgatásokba.
Jó hír viszont, hogy a tojás árának emelkedése megszűnni látszik az elmúlt hetekben.
A fotó forrása: Shutterstock.