Bár az infláció megugrása várható volt, meglehetősen ritkán látni ilyen mértékű gyorsulást (+1,4 százalékpont) egyik hónapról a másikra. Ebben szerepe van a tavalyi évi rendkívül alacsony bázisnak, amelyet az olajárak beszakadása okozott, valamint a szolgáltatószektor leállása. Ugyanakkor a havi alapon mért infláció, a 0,8 százalékos hó/hó áremelkedés is meglehetősen dinamikusnak tekinthető - kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Az emelkedő infláció mögött két fő tényező áll: egyrészt az üzemanyagok áremelkedése, mely éves bázison elérte a 39,2 százalékot, másrészről pedig a szeszes italok, dohányáruk drágulása, ami áprilisban 12,2 százalékos inflációt mutat (ez elsősorban a dohánytermékek jövedéki adóváltozásához kötődő drágulás).

Kapcsolódó

Hamarosan más is begyűrűzik

A globális energia és nem-energia jellegű nyersanyagárak emelkedése ugyanakkor szépen lassan begyűrűzik a fogyasztói árakba is - tette hozzá az elemző. Ennek egyik példája az élelmiszerek áremelkedése, ahol főként a zsiradékok és cereáliák inflációja gyorsult. A tartós fogyasztási cikkek éves bázisú 3,4 százalékos drágulása is jelentősnek nevezhető és immáron negyedik hónapja tartózkodik három százalék felett a mutató. A szolgáltatások inflációja is 2 százalékra gyorsult, elsősorban a lakbér, a közlekedési szolgáltatás, valamint a kulturális és szabadidős szolgáltatások gyorsuló áremelkedése miatt.

Az infláció emelkedésének egy jelentős része a KSH által újraalkotott maginflációs kosáron kívüli tételek (elsősorban az üzemanyagok és dohánytermékek) következménye, így nem meglepő, hogy összességében az új típusú maginfláció 3,1 százalékra csökkent. Ez egyben azt is jelenti, hogy az alkoholos italok és dohánytermékek körének kihagyása a maginflációs kosárban nagyjából 1 százalékponttal mérsékelte a maginflációt. Mindent egybevetve a friss adat kismértékben felfelé módosítja az idei inflációs várakozások. Májusban tovább erősödhet az árindex, ezúttal a szolgáltatások miatt. Majd 2021 második felében a termelői árak jelentős emelkedése fokozatosan gyűrűzik be a fogyasztói árakba, így várhatóan végig 4 százalék feletti inflációval számolhatunk, így az év egészét nézve is 4 százalék felett alakulhat az átlagos ütem - véli Virovácz.

Az újranyitás komoly bizonytalanságot hozhat

Az inflációs tendenciákba a gazdaság éppen zajló újranyitása hozhatja a következő jelentősebb bizonytalanságot. Az egyes területeken esetlegesen kialakuló kereslet-kínálati feszültségek vélhetően magasabb árakban csapódnak le, nagy kérdés, hogy ez átmenetinek vagy tartósnak bizonyul majd - mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Véleménye szerint a felfelé mutató inflációs kockázatok ellenére a támogatóvá váló bázishatás a nyári hónapokban kisebb inflációlassulást hozhat. Ősztől azonban ismét 4 százalék fölé emelkedhet az éves inflációs ráta és valószínűsíthetően ott is marad az év végéig. Mivel az áprilisi infláció magasabb lett a vártnál, és májusban is hasonló szintű adat várható, Nyeste az éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 4,2 százalékra emelte a korábbi 3,9 százalékról.

Egyre jobban figyel az MNB

Az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció 3,1 százalék maradt, így a következő hónapokban egyelőre nem várható további kamatemelés az egyhetes betétben, ugyanakkor a várhatóan tartósan magas infláció miatt nem várható lazítás sem - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője.

Várakozása szerint az inflációs kockázatok jelentős növekedése miatt 2021 második felében kisebb szigorításra kerülhet sor, az inflációra nézve felfelé mutató kockázatot jelent az olaj-, nyersanyag- (fémek, fa), mezőgazdasági árak (gabona, takarmány) megugrása, a nemzetközi szállítási költségek elszállása, csakúgy, mint a nyitás után várhatóan meredeken felfutó kereslet, ami alacsonyabb kínálati kapacitás mellett szintén jelentős áremelkedéshez vezethet.

Májusban még 5 százalék közelében maradhat az infláció, azonban a nyári hónapokban visszaesik a jegybanki toleranciasáv felső széle, azaz 4 százalék közelébe, de nagy valószínűséggel felette marad. Így idén 4,1 százalékos átlagos inflációra számít a tavalyi 3,3 százalék után. A gyengébb forint erősítheti az inflációt.