A brutális drágulás alaposan odavág a fogyasztásnak

A járvány után az ukrán háború gazdasági következményei fékezik a fogyasztást. Elsősorban a felfoghatatlan méretűnek ígérkező drágulások, főleg az élelmiszerek körében, de az üzemanyag sem ígérkezik kivételnek, és az iparcikkeknél az alkatrészhiány újabb hulláma söpri ki a vásárló pénztárcájából az utolsó filléreket, ha egyáltalán megtalálja, amit keres.

Mindez alapvetően attól függ, meddig tart a háború, majd az okozott károk helyreállítása, az újjáépítés, a szankciós nyomás, de legfőképpen a lerombolt, vagy ellehetetlenített termelés újraindítása. És mindez nem kevés nyomot hagy majd a pénztárcákban.

Az árucsoportos statisztika az üzlettípustól eltérően pontosan jelzi, mire mennyit költöttek a vásárlók. Összekeveredett ugyanis az elmúlt években a boltok kínálata, és bár az alapvető jegyeket megőrizték, de közben úgy színesedett a választék, hogy az a vásárlónak csábítóbb legyen. Így például egy élelmiszerboltban az ételféleségek mellett sok mást is megtalálni.

A legtöbbet élelmiszerekre költik, de egyben itt fékez legnagyobbat a drágulás a megvásárolt árumennyiséget nézve. Az élelmiszerek után a legtöbb pénz a benzinkutakon marad.

A legnagyobb ütemben - a nyugtaadatokat nézve - a különféle ketyerék piaca ugrott, csaknem 30 százalékkal. Ötödével nőtt a költekezés az építőanyagok, lakásfelújítási cikkek piacán is, ehhez hasonlóan emelkedett a különféle lakásfelszerelések vásárlása. És ennyivel több pénz jutott a kasszákba a könyvesboltokban, játék-, sportszerboltokban, írószerboltokban.

A növekedésbeli ütemkülönbségek pedig a boltos piac átrendeződését is jelentik, hiszen például ruhákra 2021-ben még mindig csak annyit költöttek, mint a járvány előtti 2019-ben.

A boltokban 2021 második félévében egyre hevesebb támadást intéztek az árcédulák a vásárlók pénztárcája ellen. Szépen híztak emellett a bevásárlótáskák is, hiszen a mennyiséget nézve többet pakoltak beléjük a vásárlók.