Ahogyan azt várni lehetett, az infláció extrém mértékben megugrott szeptemberre, hiszen a KSH most számolta el a rezsicsökkentés átalakításának inflációs hatását - kommentálta a KSH friss adatait Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Azonban nemcsak az energiaárak jelentették az infláció gyorsulását. Erre utal az is, hogy a volatilis tételektől megtisztított (így például az energiaárak változását is figyelmen kívül hagyó) maginflációs mutató szintén emelkedett, elérve a 20,7 százalékos értéket szeptemberben. Ezzel már mindkét fontosabb inflációs mutató a 20 százalék feletti tartományban található.

Továbbra is egyre szélesebb körben érzékelhető az erőteljes árnyomás: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 61 esetben haladja meg az éves bázisú áremelkedés a 20 százalékos ütemet, vagyis a fogyasztói kosár 44 százalékáról beszélünk. Az infláció a fogyasztói kosár 75 százalékában pedig már magasabb, mint 10 százalék.

További gyorsulás jöhet az inflációs mutatókban, bár a várt gyorsulás üteme az elmúlt hónapokban megfigyeltnél jóval csekélyebb lehet:

  • a forint gyengülése érdemben növeli az importált termékek árát,
  • a vállalatok egyre nagyobb aránya szembesül ténylegesen a magasabb energiaszámlákkal, ami újabb átárazási köröket indíthat be,
  • az aszály hatására a feldolgozatlan élelmiszerek ára is tovább emelkedhet, ami végül a feldolgozott termékek árában is lecsapódik,

Az árstopok az év végéig érvényben vannak és várhatóan azon túl is érvényben maradnak, így ezek egyelőre nem növelik az inflációt.

A mai adatok fényében az idei éves átlagos infláció elérheti a 14 százalékot. Jövőre akár ennél is magasabb, 15 százalék körüli lehet az átlagos árszínvonal emelkedése. Rendkívül magasan zárhat az infláció az év végén, ami igen jelentős áthúzódó hatással bír a 2023-as átlagos inflációs mutatóra - véli Virovácz.

A monetáris politikának a nagyobb gondot most a forint folyamatos gyengülése okozza, amely áttételesen tovább növeli a jövőbeli inflációs nyomást. A jegybank várhatóan tovább dolgozik majd a monetáris transzmisszió javításán és a likviditás szűkítésén.

Az idén 14 százalékos éves infláció várható, a mostani kilátások szerint 2023-ban is - véli Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.Várakozása szerint december-januárban tetőzhet az infláció, 21 százalék körüli szinten.

2023-ban főként a második félévtől várható ütemesebb lassulás és az jövő ősz folyamán kerülhet a 10 százalékos szint alá az árindex. Az éves infláció még így is 14 százalék körül lehet 2023-ban is. A forintárfolyam továbbra is jelentős kockázatot jelent az infláció szempontjából. Ha tartósan mostani gyenge szinteken marad a jegyzés, akkor jövőre az éves átlagos infláció akár a 16 százalékos szintet is megközelítheti - véli a szakember.

A szeptemberi infláció 20,1 százalékos lett, nagyjából ahogy az MNB várta. A piaci konszenzus 19,8 százalék volt, vagyis 3,3 helyett 4,1 százalékkal drágultak tovább a fogyasztói árak augusztushoz képest. Bár a tény a konszenzus feletti kicsivel, nagy meglepetést mégsem okozhatott, a piac pedig inkább már jó ideje azon morfondírozik, hogy a tetőzés nagyjából hova esik majd. A többség továbbra is jövő év elejére várja, 22-23 százalék körül, ahonnan aztán szép-lassan lefelé veheti az irányt - írták a Raiffeisen elemzői.

Akár jó hír is lehetne, hogy a szolgáltatások árindexe, ha minimálisan is, de negatív volt az előző hónaphoz képest, hiszen ez az mutatná, hogy a „recesszió megteszi a hatását”, azaz a magas árak miatt visszaeső lakossági fogyasztásra a piac csábítóbb árakkal reagál, vagyis az infláció önmaga ellen fordul. Csakhogy ez a csökkenés lényegében teljes egészében az utazás, vendéglátás szolgáltatói körből érkezett, ami – szeptemberi adat lévén – szezonális hatásnak is tulajdonítható, amit a több szolgáltatás emelkedő ára nem tudott kompenzálni. Emiatt nem valószínű, hogy ez a komponens a következő hónapokban is lefelé húzná az inflációt. Pozitív tényező még a mai adatokban, hogy a tartós fogyasztási cikkek esetében a gyenge forint ellenére nem volt nagyobb nyomás, sőt az év/év összehasonlításban már csökkenés volt megfigyelhető - állapította meg Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

A szakértő szerint összességében a friss adat nem változtat a kilátásokon, a következő hónapokban fennmaradhat a 20 százalék körüli infláció (már ez is pozitív, hogy nem lesz további nagy emelkedés), és érdemi csökkenést csak a jövő év második negyedévétől várunk. Természetesen ez csak az árstopok fenntartásával érvényes.

A bizonytalanság maradt. További egyszeri inflációemelkedést hozhat az árstopok kivezetése, azonban egyelőre nehéz lenne megmondani, hogy ez pontosan mikor következik be - értékelt Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. A forint folytatódó gyengülése is inflációt emelő faktor: a gyenge árfolyam miatt a globális dezinflációs hatások hazai árakba való begyűrűzése is késhet. Az elkövetkező hónapokban 20 százalék felett maradó éves inflációs rátával számol, ez 2023 második negyedévétől indulhat csökkenésnek. Egyszámjegyű inflációt jövő év szeptemberétől láthatunk ismét - véli Nyeste.

 

A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi 13,6 százalékos, valamint a jövő évi 12,4 százalékos várakozásunkat - summázta a helyzetet Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

A következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 24-25 százalékot, bár az egyes élelmiszerek esetében bevezetett árkorlátozásokat jórészt áthárították más termékekre. Az év végéig kissé 21 százalék fölé emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számít az elemző.