Az MNB júniusi inflációs jelentése egyebek mellett rávilágít arra is, hogy a magas inflációs várakozások miatt a háztartások előre hozhatják fogyasztásukat. Magyarul spájzolhatnak is, főleg, ha tudják, hogy valamit amúgy is megvennének, van rá pénz, akkor minek várjanak vele addig, amikor már sokkal drágább lesz.
A jegybank szerint őszig tovább nőnek az árak, tehát van min spekulálni – írja blokkk.com kereskedelmi szakblog. Az infláció pedig marad még egy darabig, tehát nem az árak fognak csökkenni az őszi hónapok csúcsait követően, hanem az infláció üteme mérséklődik, azaz lassabban nőnek - ha bejönnek az előrejelzések.
Ez a spájzolás pedig nem az, mint amikor a „nincs” miatt vágtattak a boltba az üres polcok mögé véletlenül begurult babkonzervek, vagy vécépapír-tekercsek után kutatni.
Többet költenek a háztartások 2022-ben, mint amennyivel a kormány számol, 2023-ban viszont befékez a családi kassza
Az MNB szerint a GDP 2022-es várható 4,5-5,5 százalékos növekedése 2023-ban 2-3 százalékra lassul. A családi kassza szekere a gazdaság teljesítményét követi általában, de most a drágulás erősen fékezi a költekezés mennyiségét, hiába a sok pénz a zsebekben. És 2023-ban is erős marad az inflációs nyomás, a 2022-es 11-12,6 százalékot 2023-ban 6,8-9,2 követi követi.
Az MNB sejtéseit erősíti, hogy 2022 első negyedévében 17,5 százalékkal ugrott meg a háztartások költekezése (a megvásárolt áruk, szolgáltatások mennyiségének növekedését nézve), ezen belül pedig a legnagyobb szelet, a boltos pénzszórás üteme is ezt megközelítő léptékben bővült márciusban és áprilisban.
2022-ben még többet fognak vásárolni a magyarok, 2023-ban viszont alig lesz növekedés a megvásárolható javak mennyiségében.
A drágulás mindeközben jó nagyokat harap a családi költségvetésekből, hiszen például 2023-ban tizedével emelkedhetnek a boltok kasszáiban hagyott pénzek, de ezért alig kapnak valamivel többet, mint 2022-ben.