Az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest a beruházások szezonálisan kiigazított volumene 7,4 százalékkal emelkedett.

Az előző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 34, ezen belül a gép- és berendezésberuházásoké 25, az építési beruházásoké 49 százalékkal növekedett.

Kapcsolódó

A beruházási teljesítmény a beruházások hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 40, a költségvetési szerveknél 31 százalékkal bővült.

A nemzetgazdaság legtöbb területén emelkedett a beruházási aktivitás. A nagyobb súlyú területek közül a leginkább az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye nőtt (56 százalékkal), ahol a lakásépítések és az üzleti célú ingatlanfejlesztések egyaránt növekedtek.

A szállítás, raktározás beruházásainak volumene - elsősorban az uniós forrásból finanszírozott útépítések és -felújítások újbóli megindítása következtében - 48 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A nemzetgazdasági beruházások több mint harmadát képviselő feldolgozóipar fejlesztései - a 2016 II. negyedévétől tartó expanzió folytatásaként - 32 százalékkal bővültek. A 13 részterület közül 10-ben emelkedtek a fejlesztések, a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén. Kiemelkedően növekedett a volumen a gyógyszergyártásban, az élelmiszer, ital, dohánytermék, valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása területén is. Az ipari termelésben jelentős szerepet betöltő járműgyártás beruházásai ugyancsak erőteljesen bővültek.

A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye - három negyedévi növekedés után -ismét nőtt (32 százalékkal), mindenekelőtt áruház-korszerűsítések, -átépítések és -felújítások eredményeképpen.

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai - főként mezőgazdasági munkagépek (traktorok, kombájnok, permetezőgépek) beszerzései következtében - 46 százalékkal gyarapodtak.

A nemzetgazdaság kisebb súlyú területei közül a beruházások kiemelkedően emelkedtek - elsősorban a kőolajkutatások próbafúrásainak tárgyidőszaki ráfordításai miatt - a bányászat, kőfejtés területén (több mint négyszeresére), valamint - főként a lízingtársaságok megugró gépjárműbeszerzései következtében - az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben (67 százalékkal).

A nagyobb részt közösségi finanszírozású területek közül a beruházások - elsősorban az EU-forrásból történő fejlesztések újbóli megindulása következtében - a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén (17 százalékkal) és az oktatásban (53 százalékkal) nőttek, ugyanakkor a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 7,8 százalékkal mérséklődtek.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a szállodaépítések és -felújítások, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén a versenysporttal kapcsolatos nagyberuházások segítették a beruházási volumen (38, illetve 31 százalékos) emelkedését.

Az építőipari fejlesztések - részben a termelésbővülés hatására - 16 százalékkal növekedtek. Az információ, kommunikáció beruházási teljesítménye 14 százalékkal bővült, amiben távközlési berendezések beszerzése és kábelhálózatok bővítése is szerepet játszott.