Habár felül a politikusok mantrája, azért a pénz az úr

Az elmúlt héten áradt a legmagasabb szinten a Duna az elmúlt évtizedet tekintve. A vészhelyzet idején, aki csak tehette, belekapaszkodott a nyilvánosság erejébe, így Orbán Viktor  és Szentkirályi Alexandra is, nem beszélve Magyar Péterről és Karácsony Gergelyről. 

Főként a kormánypártok korábbi, visszalépett főpolgármester-jelöltje, Szentkirályi Alexandra és a kormányfő mentek nagyot a Facebook-oldalukon:

• A volt kormányszóvivő az egyik posztjában arról ír, hogy Karácsony Gergelyt arra kérte, az árvíz ideje alatt legyen ingyenes a tömegközlekedés a BKK járatain.
• Előtte egy nappal pedig arról beszélt, hogy a Római-parton építi a mobilgátat önkéntesként többedmagával, és ő maga ki is mondja a videóban, hogy ezt az árteret semmilyen gát nem védi a Dunától.
• A tetőzést követően, vasárnap pedig már olyan poszt jelent meg, amiben úgy fogalmaz, hogy „Budapest is megcsinálja!”, és a kormányfővel hajózik a Parlament előtt. Orbán Viktor egyébként szintén ugyanerről tett közzé videót az oldalán.

Karácsony Gergely főpolgármester egy héttel ezelőtt nyíltan beszélt arról, hogy az árvízvédekezésben jó az együttműködés a kormányzattal, és ahogy a kormány, úgy ő is arról beszélt, hogy megfeszített tempóban dolgoznak a Római-parton és a Margitszigeten.

A költség az igazi legény a gáton

Az, hogy az árvízvédelemnek pontosan milyen költségei vannak, arról nem esik szó a politikusok között, ahogy arról sem, hogy lehet-e valaki felelős azért, ha valahol valamiért sikertelen lenne a védekezés.

Ennek egyik oka az lehet, hogy a 2013-as árvíz óta lényegében nem sokat változott a helyzet financiálisan, legalábbis egyelőre.

Erről egy konkrét KEHOP Plusz pályázati kiírás dokumentuma árulkodik: A Széchenyi Terv 
Plusz keretében megjelent a „Víz és település - Árvízvédelmi és vízgazdálkodási fejlesztések (szakaszolt)” című (KEHOP Plusz-1.2.12 kódszámú) felhívásra 2023 december 20. óta lehet folyamatosan pályázni. Ugyanakkor 2024. május 17-én a felhívás egy méretes módosítást kapott, a fent hivatkozott dokumentum ezeket a módosításokat mutatja be.

A dokumentum alapján ettől az időponttól kezdődően jelentkezhetnek a pályázatra egy olyan vissza nem terítendő projekt megvalósítása céljából, amelynek az Európai Unióval elszámolható összköltsége legfeljebb 28,30 milliárd forint. A projektek fizikai befejezésének határideje a kiírás szerint 2029. november 30., vagyis akik tavaly december óta jelentkeztek és jelentkeznek a pályázatra, azoknak eddig van idejük azt megvalósítani.

A dokumentum leszögezi, hogy a felhívásra támogatási kérelmet az Országos Vízügyi Főigazgatóság, konzorciumi tagként pedig a vízügyi igazgatási szervek, továbbá Budapest Főváros Önkormányzata nyújthatnak be.

Ám ugyanígy fordítható az összeg állóvizek vízháztartási egyensúlyának és vízminőségi állapotának javítására, vízpótlást és víztározást biztosító intézmények szabályozására, valamint az ágazati stratégiák jogszabályi kötelezettségéből eredő felülvizsgálatára.

Külön pontban rögzíti a dokumentum, hogy összeg árvízvédelmi projektekre is fordítható, mint:

• árvízvédelmi művek építése, fejlesztése, rekonstrukciója és ezek tervezése;
• árvízi tárazók, árapasztó csatornák és létesítményeinek létesítése;
• nagyvízi meder lefolyási viszonyait, vízszállító-képességének megőrzését és javítását célzó intézkedések és műszaki beavatkozások;
• árvízvédelmi töltéstartozékok fejlesztése;
• nagyműtárgyak létesítése, fejlesztése, rekonstrukciója;
• valamint itt is megjelenik az ágazati stratégiák jogszabályi kötelezettségből eredő felülvizsgálata.

A májusban módosított szöveg kiemeli, hogy a támogatási kérelmet konzorciumi formában is benyújthatják az arra jogosultak.

Ezek a támogatások vissza nem térítendőek, és a dokumentum 2.2. pontja szerint nem minősülnek uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak. Ennek pedig az oka az, hogy a támogatott tevékenység sem minősül uniós versenyjogi értelemben vett gazdasági tevékenységnek.

Az árral szemben úszni

A dokumentumból tehát az szűrhető le, hogy az árvízi védekezés jobbára uniós pénzből folyik a következő időszakban, ahogy az előzőben is így történt. Hogy ez most az árvíz hatására miben fog változni, és még inkább, hogy mennyiben, az még most kezd körvonalazódni.

Orbán Viktor például hétfőn beszélt arról egy, a közösségi oldalán megjelent videóban, hogy Baján az árhullám levonulása után új mobilgát-rendszert fognak építeni. Az azonban nem derül ki, hogy ebből az uniós pénzből, vagy kormányzati támogatással fog-e megvalósulni:

Nincs itt semmi koldulnivaló

A mostani árvíz rengeteg európai országot, köztük Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot érintette, de Románia és Olaszország sem úszta meg szárazon. Erre reagálva Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt írta a közösségi oldalán, hogy az EU Szolidaritási Alapból akár 10 milliárd eurót is folyósítani tud az érintett kelet-európai országoknak.

Az ATV felidézi, hogy az erről szóló posztban valamennyi, a régióban érintett országot megjelölt, Magyarországot azonban kihagyta ebből a felsorolásból. Erre Orbán Viktor az Árvízinfón úgy reagált:

Hozzátette, az, hogy unió küld nekik pénzt vagy segítséget, az olyan, mint a „kutya vacsorája”: hisszük, ha láttuk.

Ugyanakkor a lapnak később az Európai Bizottság Magyarországi képviselete leszögezte: a támogatásra szánt összeget a bizottság tudomására jutott káresemények első becslései alapján számították ki. Leszögezték, magától értetődő, hogy minden az árvízben érintett ország számára elérhető a támogatás, így Magyarország számára is.

A kormányzat mellett a budapesti, azon belül pedig a III. kerületi önkormányzatot is érte bírálat az árvízvédekezés kapcsán. Az Egyesület a Római Partért múlt héten arra szólította fel a helyi vezetést, hogy haladéktalanul kezdjék meg az árvízvédelmi védmű építését a Duna ezen partján. Állításuk szerint ugyanis az önkormányzatok már két éve tudják, hogy nincs fővédvonal a Királyok útja és a Nánási út között.