Izzó kohók, folyékony fémek és több tonnás acéllemezek. A hétköznapi ember számára elképesztő látványt nyújt a dunaújvárosi Dunaferr acélmű gyártelepe, és annak valamennyi munkaegysége.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Dunaferr-dolgozók hozzátartozóit, családtagjait is hozzáadva, közvetetten közel negyvenezer környékbeli megélhetése kerül veszélybe, amennyiben hétfőn nem indult volna újra a termelés a vasmű csarnokaiban.
Az utolsó pillanatban érkezett a kormányzati segítség
A kormány a múlt héten közölte, hogy hat hónapon át kifizetik a Dunaferr dolgozóinak bérét. Ez több mint 16 milliárd forintos átmeneti segítséget jelent a dunaújvárosiak számára, akik elvileg már kézhez is kapták a januári apanázsokat – jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.A Dunaferr látogatása során Móger Róbert, a cég és a Liberty Steel között közvetítő szakember már arról beszélt a Napi.hu-nak, hogy van remény a Dunaferr megmentésére, amelyre a legnagyobb esély a jelenleg is segítséget nyújtó angol-indiai cég irányításával lehet.
A világban végbemenő folyamatok azt mutatják, hogy a nehéz acélgyártás még hosszú évtizedekig nélkülözhetetlen iparág marad
– állítja Móger Róbert kohómérnök, aki azt is hozzátette: bárki is lesz a Dunai Vasmű hosszú távú üzemeltetője, a magas minőségű acélgyártás irányába kell elmozdítania a termelést, mivel ezzel lehet optimalizálni a hozzáadott értéket és a bevételeket.
A szakember szerint a Dunaferr magas színvonalú, kompetens irányítás mellett piaci alapon is nyereséges lehet, főleg azok után, hogy az utóbbi másfél évben drasztikus acélhiány alakult ki Európában. Ennek köszönhetően pedig az acél tonnánkénti ára mára megháromszorozódott.
Akár több száz milliárdos beruházásra is szükség lehet
Az acélipar jelenleg nagy átalakulás előtt áll: a zöld fordulat itt is elengedhetetlen, főleg miután az ágazat a világ szén-dioxid kibocsátásának közel 8 százalékáért felelős. Így az uniós jogszabályoknak megfelelően a Dunaferrnek is át kell állnia a mostaninál egy jóval alacsonyabb károsanyag-kibocsátásra.
Hogy a dunaújvárosi vasműben használt technológia megfeleljen az európai környezetvédelmi követelményeknek, a jelenlegi szén alapú gyártást villamosenergia alapúra kell cserélni, ehhez azonban rengeteg villamosenergiára lesz szükség.
A váltásra észszerű keretek között öt, legfeljebb tíz éve lesz annak, aki megvásárolja a Dunaferrt – hangsúlyozta a szakember. Móger Róbert szerint egy ilyen technológia váltás legalább 100 milliárd forintba kerül, ám amennyiben az új üzembentartó több más alapanyaggyártó egységet is ki szeretne alakítani, a költségek akár több száz milliárd forintra is növekedhetnek.
Ugyanakkor a kohómérnök azt is elmondta: az első hallásra csillagászati fejlesztési költségek a felhasználói igényeket látva könnyen megtérülhetnek.
Újra kell építeni a bizalmat is
Mivel több száz alvállalkozó felé az elmúlt négy évben nagyságrendileg 200 milliárd forintnyi tartozást halmozott fel a Dunaferr, nem kis vállalást tesz, aki átveszi a Dunai Vasmű üzemeltetését. Az új vezetésnek ráadásul nem csak pénzügyileg kell sínre tennie a vállalat, hanem a bizalmat is újjá kell építeni a beszállítói és az ellátói hálózatokkal – emlékeztetett Móger Róbert.
Bár a szakértő arra is kitért, hogy a nehézségek ellenére az új üzembentartó egy relatíve nagy értékkel bíró céget vesz át, mivel a kohók mellett a hideg és a meleg hengercsarnokok, továbbá a gépek is tökéletesen működnek: ezek akár teljes kapacitással tudnak dolgozni és bevételt termelni.
Már majdnem kifogyott a szén a kokszolóból
A hét elején derült ki, hogy a brit fémipari vállalat, a Liberty Steel Magyarországon alapított cégével kötött működési szerződést a Dunaferr felszámolója, ami biztosítja a gyár működését a következő hónapokban. Ez alapvetően bérmunkát jelent a gyárban, az abból befolyó pénz pedig lehetőséget arra, hogy a cég reorganizációja zavartalan legyen.
Január végéig a Liberty Steel 40 ezer tonna szenet biztosított a gyár részére, közel tízmilliárd forint értékben, ezzel párhuzamosan az a nagyolvasztó is elindult, amely november óta állt.
Fábián Gergely iparpolitikáért felelős államtitkár egy kormányzati rendezvényen beszélt arról a héten, hogy a Dunai Vasműben decemberben vészhelyzeti intézkedést kellett végrehajtani, ugyanis a technikai átvilágítás után derült ki, hogy az egyik kohó racionális költségek mellett nem indítható újra, a kokszolóban pedig akkor már csak pár napra elegendő szén volt.
Az előző vezetés „eredménye” az lett, hogy négy év alatt 200 milliárd forintos veszteség érte a gyárat
– hangsúlyozta az államtitkár, aki azt is kiemelte, hogy a Dunaferr ma sehol nem lenne, ha nem lennének az ott dolgozó munkavállalók.
Azt Orbán Viktor miniszterelnök már hetekkel ezelőtt világossá tette, hogy a kormány dolgozik az ügyön: keresik a Dunaferr lehetséges megmentőjét.
Mészáros Lajos, a térség országgyűlési képviselője pedig arról számolt be, hogy műszakilag és üzletileg is sikerült jó útra terelni a Dunai Vasmű működését.
A gyárat csődbe vivő, a profitmaximalizálást kizárólagosnak tekintő és a környezetvédelmet elhanyagoló menedzsment már nem tölt be szerepet a gyár életében
– emelte ki Mészáros Lajos.
A Dunaferr termelőegységeinek indítása a technológia sorrendjében hétfőn megkezdődött: a kokszgyártás leállításának elkerülése után a nagyolvasztómű II-es számú kohója 14 óra 30 perckor újraindult – osztotta meg a Vasas Szakszervezeti Szövetség.
A 2004 óta orosz és ukrán részvényesek kezében lévő vállalat termelőegységei – a kohó, valamint a hideg- és a meleghengermű – több fázisban, de legkésőbb múlt ősszel leálltak, a dolgozók pedig ezt követően hónapokig csak karbantartást végezhettek, miután a cég kezelhetetlenül eladósodott.