Magyarországon a folyékony bioüzemanyagot döntően kukoricából és repcéből, kisebb részben napraforgóból és egyéb gabonafélékből állítják elő.

Az EU minden tagállamában 2020-ig el kell érniük a megújuló energiákból nyert üzemanyagoknak a 10 százalékos részarányt a közlekedésben. A megújuló energiaforrásokat elsősorban hő- és villamosenergia-termelésére, kismértékben pedig bioüzemanyagok előállítására használják fel.

A KSH adatai szerint az ország belföldi villamosenergia-fogyasztásának 7,3 százalékát megújuló energiaforrások fedezték 2014-ben, a zöld villamos energia legnagyobb része biomasszából és szélenergiából származott. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia mintegy 10-10 százalékát a vízenergia és a biogáz felhasználása biztosította, a hulladékégetés és a napenergia a magyarországi zöldáram termelésnek 4 és 2 százalékát adta.

Az EU gazdasági stratégiája 2020-ra a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát tűzte célul az energiafogyasztásban, Magyarország itt 14,65 százalékos részesedést vállalt. 2014-ben az unióban a felhasznált energia 16,0 százalékát megújuló energiaforrásokból nyerték, ez 1,0 százalékponttal haladta meg az előző évit.

Magyarországon 2013-ban és 2014-ben változatlanul 9,5 százalékot tett ki a zöldenergia részesedése. Az uniós országok közül kiemelkedik Svédország, ahol a megújuló energiaforrások aránya az energiafelhasználás 52,6 százalékát adja.

A megújuló energiaforrásoknak - nap, szél, geotermikus energia, biomassza, ezen belül a biogáz, vagy a víz mozgási energiája - jelentős szerepük van a fosszilis energiahordozóktól és ezáltal más országoktól való függés mérséklésében, valamint a különböző káros anyagok, elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.

Március 6. az energiatakarékosság világnapja. A világnap ráirányítja a figyelmet az energia gazdaságos és környezetkímélő felhasználására, valamint az alternatív energiaforrások alkalmazásának jelentőségére. Magyarország 2000 óta résztvevője a kezdeményezésnek. Ezen a napon több programmal hangsúlyozzák az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások, a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, vagy a környezettudatos életmód jelentőségét.