Az EBRD működési területének országaiban a koronavírus-járvány miatt okozott visszaesés nagyobb lesz idén, mint azt az idén májusi előrejelzésében feltételezte a bank, ugyanakkor az EBRD hangsúlyozza, hogy az előrejelzést jelentős bizonytalanságok övezik, azaz jelentősen függ attól, hogy a kormányok bevezetnek-e újabb korlátozásokat, illetve hogy az emberek hogyan reagálnak a vírusfertőzés további jelenlétére.

A friss prognózis szerint az EBRD tagállamaiban összességében idén 3,9 százalékkal csökken a kibocsátás, amit 2021-ben 3,6 százalékos növekedés követhet. A májusi előrejelzés még erre az évre 3,5 százalékos visszaeséssel számolt, jövőre pedig a mostani prognózisnál erősebb, 4,8 százalékos emelkedéssel.

Kapcsolódó

Az EBRD vezető közgazdásza, Beata Javorcik szerint az EBRD régió gazdasága a korábban vártnál jobban, 8,2 százalékkal zsugorodott 2020 első felében. Mint mondta, a visszaesés sok országban nagyobb volt, mint a globális pénzügyi válság idején. A fellendülés pedig hasonló lehet a 2008-09-es krízis utánihoz, vagyis az EBRD azzal számol, hogy 2022 harmadik negyedévére érhetik el ezek a gazdaságok a válság előtti szintet.

A szervezet ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy néhány szektor - például turizmus - tartós károkkal szembesülhet hosszabb távon, más ágazatoknak (például online kereskedelem) viszont jól jöhet a felgyorsult digitalizáció.

A járvány miatt idén a legnagyobb visszaesés Albániába, Horvátországban, Cipruson, Görögországban és Montenegróban lehet az EBRD szerint, a turizmus visszaesése miatt. Emellett a járvány jelentősen érinti még Szlovákiát is a globális értékláncokba való beágyazottsága miatt.

Az EBRD működési területén átlagosan a GDP 4,2 százalékát kitevő fiskális ösztönzőcsomagok voltak, ami segített a válság hatásait csökkenteni. Az EBRD megjegyzi, hogy azokban az országokban, ahol nagyobbak voltak ezek a csomagok, ott kevesebb munkahely veszett el és kevesebb családi vállalkozást kellett megszüntetni.

Az államadósság jelentős megugrásával számol, ennek mintegy harmadáért lehetnek felelősek a gazdaságösztönző csomagok, a GDP-arányos adósságok növekedéséért legnagyobb részben a gazdasági visszaesés a felelős, de a fizetőeszközök gyengülése is hozzájárul - utóbb azokban a tagállamokban, ahol magas a devizában lévő államadósság.

A közép-európai régióban és a Balti-országokban ebben az évben várhatóan 4,4 százalékkal zsugorodhat a GDP, miután a kormányok ösztönző csomagjai segítettek csökkenteni a válság hatását és a régióban a magánfogyasztás is kevésbé esett vissza a vártnál. Az EBRD várakozásai szerint fokozatos normalizálódással és a külső kereslet javulásával számolva a növekedés 2021-ben elérheti a 3,5 százalékot, amit az uniós források is támogathatnak.

Rosszabb kilátások Magyarországon

Az EBRD elemzése Magyarországgal kapcsolatban azt írja, a koronavírus-járvány miatt márciusban elrendelt lezárás következtében leállt a magyar gazdaság. Ennek eredményeképp idén első fél évben a gazdaság éves összehasonlításban 5,8 százalékot esett, főleg a nettó exportban, a beruházásokban és a turizmusból származó bevételekben bekövetkezett visszaesés miatt.

A munkanélküliségi ráta 2020 júniusában 4,9 százalékra emelkedett a 2020. januári rekord alacsony, 3,4 százalékos rátáról. A beruházások 9,2 százalékkal csökkentek az idei év első félévében szemben a 2019-es közel 30 százalékos bővüléssel a hitelezés kormányzati és jegybanki támogatása ellenére.

Az EBRD ugyanakkor megjegyzi, hogy a folyamatban lévő projektek továbbra is ígéretesnek tűnek. A beígért, de elhalasztott projektek között a bank elemzése megemlít egy dél-koreai elektromos autóipari beriházást, a BMW-gyárat, a Lidl Budapest közelében épülő logisztikai központját és a Budapest-Belgrád vasútvonalat, amelynek a beígért elkészülte 2025.

A testület összességében 1,5 százalékponttal rontotta a magyar gazdasági növekedésre adott idei előrejelzését, így 2020-ban 5 százalékos GDP-visszaeséssel számol, de a gazdaság a bank szerint jövőre 4 százalékos növekedést érhet el, ami megegyezik a májusi prognózissal. Úgy vélik a magyar gazdaság a 2019-es egy főre eső GDP szintjét 2022 második negyedévében érheti el újra.

A bank azonban hangsúlyozza, hogy az előrejelzést jelentős bizonytalanság övezi, a forgatókönyv megvalósulása jelentősen függ a társadalmi távolságtartás és a koronavírus-járvány kezelésétől. A magyar ipar - de különösen az autóipar - számára a fő kockázati tényező a külső kereslet helyreállása.

A lengyelek kisebbet esnek

A régiónk országai között a májusi előrejelzéshez képest van, ahol rontott, van ahol javított a májusi prognózisán az EBRD. A lengyel gazdaság esetében 2020-ra vonatkozóan nem változtatott a bank, továbbra is 3,5 százalékos visszaeséssel számol, míg 2021-ben a májusi becsléshez képest 1 százalékponttal kisebb, 3 százalékos növekedéssel terveznek.

Szlovákiában az idei 7 százalékos visszaesés 1 százalékponttal nagyobb, mint azt a májusi prognózisban jelezték, a jövő évi bővülés pedig 2 százalékponttal lassabb a májusinál, azaz 5 százalékos.

A szlovén gazdaság az EBRD szerint a májusi előrejelzéshez képest idén 2 százalékponttal nagyobbat, azaz 7,5 százalékot eshet, amit jövőre a májusihoz képest 1,5 százalékponttal lassabb, 3,5 százalékos növekedés követhet.

A balti államok közül Litvánia esetében javított a legnagyobbat az EBRD, az ország gazdasága idén 2 százalékkal zsugorodhat, ami 5 százalékponttal kisebb visszaesés, mint az még májusban jelezték, ezt viszont jövőre egy 1 százalékponttal lassabb, 4 százalékos bővülés követheti.