Orbán Viktor miniszterelnök szombati évértékelő beszédében nagyszabású adócsökkentési tervet hirdetett, amelyet egyenesen Európa legnagyobb adócsökkentésének nevezett. Ennek jegyében több lépcsőben emelik a családi adókedvezményt, bevezetik a csed és a gyed adómentességét, valamint a két-és háromgyermekes édesanyák teljes, élethosszig tartó szja-mentességét.

Bár a pontos részletek egyelőre nem ismertek, az Index birtokába jutott kormányzati számítások szerint a kétgyermekes édesanyák esetében 600-700 milliárd forintos kiadást jelent az államháztartás számára az szja-mentesség. Míg a háromgyermekes anyák adómentessége 2026-ra további 200 milliárd forintnyi kiadási tételként szerepelne a központi büdzsében.

A tervek szerint az szja-mentesség mértéke független lesz attól, hogy mennyit keres az anya, illetve az új szabály a már meglévő gyermekekre is érvényes lesz. A miniszterelnöki ígéretnek megfelelően amennyiben egy édesanyának három vagy annál több gyermeke van, már 2025 októbertől élvezheti az élete végig tartó adómentességet. Ugyanezt lépcsőzetesen megkapják a kétgyermekes anyák is:

  • a 40 év alatti kétgyermekes anyukáknál 2026 januárjától lép életbe az adómentesség;
  • 2027-től a 40–50 év közötti nőknél;
  • 2028-tól az 50–60 év közöttiekre;
  • majd 2029-től a 60 év felettiekre is érvényes lesz.
Kép: Economx

Rövid távon kicsit több pénz, de nem fenntartható stratégia

Nagy eséllyel az lehetett a bejelentés stratégiai célja, hogy az egyre siralmasabb magyar demográfiai mutatók valamelyest javuljanak, vagyis a mostaninál több gyermek jöjjön világra. Ám mint a mellékelt ábra mutatja, az adatok alapján az eddigi hasonló típusú intézkedések nem váltották be a hozzájuk fűzött kormányzati reményeket: a népességszámot nem emelték meg – mondta el az Economxnak Pogátsa Zoltán közgazdász, aki arról is beszélt, hogy szja-mentességnél és társainál jóval több kell ahhoz, hogy a nők, a családok több gyermeket vállaljanak. Annak, hogy a vágyott gyermekek nem születnek meg, a közgazdász szerint igencsak egyszerű, prózai oka van, mégpedig az, hogy Magyarországon általánosságban rendkívül nehéz a megélhetés.

Egész egyszerűen arról van szó, hogy ma nagyon nehéz anyagi biztonságban felnevelni, akár már csak egy gyereket, miután a magyar bérek összehasonlításban rendszerint az uniós lista legalján szerepelnek. Éppen ezért eleve magasabb jövedelmeket kellene garantálni, nem pedig az alacsony jövedelmeket valamelyest adókedvezményekkel kicsit kompenzálni

– állítja Pogátsa Zoltán.

Így állnak az uniós versenyben a magyar bérek

Az Eurostat a tagállamok tavalyelőtti bruttó átlagkeresetét összehasonlító listáján Görögország és Románia is megelőzi hazánkat. 2023-ban 37 900 euró (mai árfolyamon számolva kicsivel több mint 15 millió forint) volt a teljes munkaidős foglalkoztatásra vetített éves bruttó átlagkereset az Európai Unióban, ami 6,5 százalékos növekedést jelent a 2022-es 35 600 euróhoz képest. Az Eurostat által közölt lista szerint Luxemburgban (81 064 euró), Dániában (67 604 euró) és Írországban (58 679 euró) volt a legmagasabb az éves átlagkereset. A rangsor végén pedig Bulgária (13 503 euró), Magyarország (16 895 euró), Görögország (17 013 euró) és Románia (17 739 euró) állt a 2023-as Eurostat-összesítés alapján.

Pogátsa Zoltán szerint a magyar állam is akkor járna jól igazán, ha a magas nettó jövedelmekből természetes módon meg lehetne élni, a jól kereső állampolgárok pedig ebből adóznának. „A hosszabb távon fenntartható stratégiai megoldás helyett most egy alacsony jövedelemből engednek el adókat, ami hatalmas bevételkiesés az államnak, és pici könnyebbség a jövedelemszerzőnek.”

A két-illetve a többgyermekes anyák helyzete mindettől tehát nem fog érdemben megváltozni, nem ez a valódi alternatíva, ami hosszabb távon biztonságot adna – összegezte a közgazdász, aki a valódi megoldásnak azt tartaná, hogy az állam gazdagon invesztálna az oktatásba, az egészségügybe és a szociálpolitikába, illetve hatékonyan enyhítene a szorongató lakhatási válságon.

Tény, hogy a saját, biztos ingatlan jóval nagyobb indikátora a gyermekvállalásnak. Az anyaságot szintén nem segíti a hazai munkaerőpiacon a nők, az anyák által gyakran hiányolt rugalmas foglalkoztatási formák hiánya. Ahogy ott van az egyre jellemzőbb gondoskodási válság is, amikor egyszerre szakad a nők nyakába a munka, a gyermekek ellátásának és az idős, beteg szülők, rokonok gondozásának a feladata. És akkor ott van még a nemek közti bérszakadék is


– sorolja Pogátsa Zoltán, hogy mi minden akadályozza ma a magyar nők gyermekvállalását.

Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy hazánkban a nemek közti bérszakadék még mindig 17,5 százalék, ami 2002 óta alig több mint 2 százalékos csökkenés. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy 2013 és 2022 között Észtországban, Ausztriában, Csehországban, Németországban, Szlovákiában és Magyarországon volt a legjelentősebb ez a bizonyos gender pay gap. Miközben Luxemburgban, Izlandon és Szlovéniában a legkisebb.

Elemzésében arra jutott a GKI is: a tervezett intézkedés elsősorban a tehetősebb kétgyermekes családok helyzetét javítja. Mint írják, „ha figyelembe vesszük, hogy az idei növekedési kilátásokat nemrég rontotta a kormány 1,8 százalékra a konvergencia programban, illetve a kiadásokat is csökkentenie kellene, hogy javuljon a költségvetés egyensúlya, nehezen érthetők a bevételcsökkentő lépések.”

A valaha mért legalacsonyabb születésszám

  • Tavaly hazánkban 77 500 gyermek született, 9,1 százalékkal, 7725-tel kevesebb, mint 2023-ban. 1949-ben kezdték vezetni a statisztikát, azóta ez volt a Magyarországon valaha mért legalacsonyabb születésszám.
  • 2024. január–márciusban 9,1, április–májusban 6,8, június–augusztusban 14, szeptember–decemberben 6,4 százalékkal kisebb volt az élveszületések száma, mint 2023 azonos időszakaiban.
  • A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,38. Egy évvel korábban 1,51 és 2022-ben 1,52 volt ez a mutató.
  • Orbán Viktor szerint azonban, ha 2010-ben nem vezették volna be az új családtámogatási rendszert, akkor még ennél is drámaibb lenne a helyzet, és kétszázezerrel kevesebb gyermek született volna itthon.

Kapcsolódó