Először készült átfogó nemzetközi kutatás az érintettek bevonásával az Alzheimer-kórról és a demenciáról. A felmérést 155 országban több mint 70 ezren töltötték ki, demenciával élők, hozzátartozók és egészségügyi dolgozók, az eredményeket a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) publikálta a szeptember végén közzétett éves jelentésében - derül ki a portál cikkéből.

A felmérés szerint az emberek 95 százaléka érzi úgy, hogy demenciában fog szenvedni az életében, 78 százalékuk pedig tart is ettől.
Minden negyedik válaszoló úgy tudja, semmit nem lehet tenni a demencia ellen, a résztvevők kétharmada abban a tévhitben él, hogy a demenciát az idősödés okozza, és ugyanezt gondolja az egészségügyi dolgozók 62 százaléka is.

Kapcsolódó

Az emberek 82 százaléka genetikai vizsgálatoknak vetné alá magát, hogy kiderüljön, veszélyezteti-e őt a demencia,

  • a demenciával élők 85 százaléka azt állította, hogy nem veszik komolyan őket,
  • a kívülállók 40 százaléka szerint a doktorok és a nővérek nem foglalkoznak a demenciás betegekkel,
  • a gondozók 52 százalékának ráment az egészsége a beteg kezelésére,
  • 49 százalékuk a munkáját veszítette el,
  • 62 százalékuknak pedig a közösségi élete szenvedett hátrányt miatta.
Amikor a felmérésben a betegek saját szavaikkal is megfogalmazhatták mitől szenvednek, a következőket mondták:
  • megértés hiánya
  • türelmetlenség
  • megcsinálják helyettük, amit ők is tudnak
  • figyelmen kívül hagyás
  • viccelődés
  • barátok elveszítése
  • családtagok elveszítése
  • szexuális kapcsolatok porblémái
  • párkeresési gondok
  • magánélet elveszítése
  • az alapjogoktól való megfosztás
  • az egészségügyi dolgozók általi megalázás.
Ez a betegség a poklok pokla a hozzátartozóknak, mert a betegek elszöknek éjszaka, meggyűlölik a gyereküket és két percenként felteszik ugyanazokat a kérdéseket. Az Alzheimer-kórral élő betegeket akár egy évtizeden át kell gondoznia a hozzátartozóknak, amibe előbb vagy utóbb mindenki beleroppan.

Az Alzheimer-kór tabutéma, hiába diagnosztizálják egyre több embernél, a szegényebb régiókban még mindig óriási a lemaradás ezen a téren - írja a tanulmány összegzésében Nori Graham, a Nemzetközi Alzheimer Társaság alelnöke. A professzor szerint ahhoz, hogy a stigmákat le lehessen dönteni, a betegeknél legelőször a diagnózist kell felállítani, majd olyan egészségügyi ellátást kell biztosítani a számukra, ami jelenleg még csak álom a legtöbb országban. Speciálisan képzett ápolókra lenne szüksége, csakhogy nincs ilyen képzés sehol a világon.