Szubjektív értékelés alapján a 15 évnél idősebb népesség közel 90 százaléka minimum kielégítőnek, hattizede pedig jónak vagy nagyon jónak tartja saját egészségi állapotát, ami némi javulás tükröz az előző, 2009-es felmérésben regisztrálthoz képest - derül ki a 2014-ben végrehajtott Európai Lakossági Egészségfelmérésből, amelynek eredményeit most tette közzé a KSH.

Rossznak minősítette egészségét a magyarok 16 százaléka, szemben az EU 28-ak átlagos 10 százalékával. A magyar adat a 28 ország között a hatodik legrosszabb, csak a horvátok, a portugálok a litvánok, a lettek és az észtek közül értékelték többen rossznak saját állapotukat. A kiadvány készítői megjegyzik, hogy az adatok összevetését megnehezíti, hogy az egészségről való gondolkodást a nemzeti sajátosságok, mentalitásbeli, szocializációs, értékrendbeli különbségek is befolyásolják.

Kapcsolódó

Az egészség szubjektív megítélését a kor és az anyagi helyzet (idősebbek és rossz anyagi státuszúak kevésbé pozitívan értékelték) mellett az iskolai végzettség befolyásolja jelentősen. Míg a diplomások közel 80 százaléka vallotta jónak, vagy nagyon jónak az egészségi állapotát, az alapfokú végzettségűek alig több mint 40 százaléka értékelte így. S míg az iskolázottabbak kevesebb mint 5 százaléka vélte saját állapotát rossznak, az iskolázatlanok közel negyede érezte így.

Régiónként is eltérő az egészség szubjektív értékelése: a nyugati régiókban és az ország középső területein minősítették jónak, vagy nagyon jónak az egészségüket, míg a keleti régiókban és a Dél-Dunántúlon többen elégedetlenek vele. Rossznak vagy nagyon rossznak legnagyobb arányban (13 százalék) Dél-Alföld lakosai látják egészségi állapotukat, míg legkevésbé a Pest megyeiek és a fővárosiak elégedetlenek (10 százalék).

Krónikus betegségek

Európában a halálesetek 86 százalékáért a krónikus betegségek felelősök, évente 4 millió ember hal meg krónikus betegségre visszavezethető ok miatt. Az életminőséget rontó állapotok az egészségügyi rendszerre is hatalmas terhet rónak, az EU-ban az egészségügyi ellátás költségeinek 70-80 százalékát emésztik fel - írja az elemzés megállapítva, hogy a magyarok 45 százaléka küzd olyan krónikus betegséggel, ami legalább féléve fennáll, vagy fog fennállni.

Nemek szerint a krónikus betegségek a nőket jobban érintik a férfiaknál, ugyanis míg a nők fele, a férfiaknak "csak" 40 százaléka számolt be róla. A 65 évet betöltők 80 százalékának van valamilyen krónikus betegsége, leggyakrabban a magasvérnyomás, mozgásszervi kórok, valamint a szív- és érrendszeri bajok okoznak gondot.

Az iskolai végzettség a krónikus betegségek kialakulására is hatással van. Különösen a nők esetében erős ez a hatás: míg a legfeljebb 8 általános végzett nők több mint 60 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségtől, a diplomások között 37 százalék az arányuk. A két szélső jövedelmi ötödbe tartozó nők között is hasonló az arány a krónikus betegségek előfordulását illetően, míg a legszegényebb rétegbe tartozók közel 70 százaléka küzd krónikus bajjal, a legfelső jövedelmi ötödbe tartozóknak csak a harmada számolt be erről.

Mi a helyzet a szájakban?

Bár a magyar felnőttek 60 százalékának hiányos a fogazata, a népesség fele mégis jónak, vagy nagyon jónak tartja a fogainak, szájüregének egészségét, és csak minden ötödik magyar minősíti rossznak vagy nagyon rossznak a fogait. Ugyanakkor mindössze minden negyedik felnőtt kereste fel fogorvosát a felmérést megelőző félévben.

A teljes népesség 60 százalékának hiányzik legalább egy foga (pótlás nélkül). A lakosság mintegy fele legfeljebb öt, ötödük több mint 20 fogát vesztette a nem pótolt fogakkal együtt. Mintegy 13-14 százalék azok aránya, akiknek 6-9 vagy 10-19 foga hiányzik. A népesség kétharmadának van legalább egy tömött, 30 százalékának lyukas foga. Fogpótlást, protézist a válaszolók 44 százaléka, az idősebb korosztályok 70-80 százaléka visel.

És a mentális egészség?

Átlagosan minden negyedik magyar felnőtt depressziótól szenved, a férfiak 20 százaléka, a nők 30 százaléka mutat depressziós tüneteket. A depresszió súlyos formája is a nőket veszélyezteti jobban, közülük 4,3 százalék tartozik ebbe a körbe szemben a férfiak 2,6 százalékával. A 74 évesnél idősebbek több mint 10 százaléka súlyosan depressziós. A betegség az alacsonyabb végzettségűeket és a rossz anyagi körülmények között élőket az átlagnál jobban sújtja.

Vérnyomás-ellenőrzésen, vércukor és koleszterin mérésen a lakosság nagyobb része (rendre 72 százalék, 55 százalék, 54 százalék) részt vett a felmérés előtti évben. Influenza elleni védőoltást  a felnőttek 11 százaléka kapott.

A felmérés szerint a népesség 71 százaléka használ valamilyen gyógyszert, vagy gyógyhatású készítményt, a nők 77, a férfiak 64 százaléka. A 65 évesek és idősebbek több mint kilenctizede fogyasztott valamilyen készítményt a felmérést megelőző két hétben.

A férfiak 61, a nők 48 százaléka szenved túlsúlytól. Minden ötödik nő és minden harmadik férfi dohányzik, a felnőtt lakosság 7 százaléka naponta fogyaszt valamilyen alkoholos italt. Közel negyedük viszont absztinens. Önbevallás alapján nagyivónak számít a teljes felnőtt lakosság huszada, nemek szerint minden tizedik férfi és minden századik nő tartozik ebbe a körbe. A nagyivás az idős férfiak körében a leggyakoribb, közülük minden hetedik iszik rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt.

(Ezt olvasta már? Kiszivárgott egy levél - óriási a baj a Honvédkórházban)

Fotó: Shutterstock