Borítékolható, hogy idén is az eddigi trend mentén termelődik újra a magyar kórházak adóssága, ez már az első hónapok adatai alapján látható  - mondta kórházszövetség kongresszusán, az adósságokról szóló blokkban tartott előadásában Gárdos Csaba, a Magyar Államkincstár (MÁK) költségvetési felügyeleti igazgatója. A tendencia a szokásos trendet követi, az adósság év végi konszolidációt követő zuhanórepülése után az első hónapokban megindult a növekedés, a legfrissebb adatok szerint februárhoz képest márciusra 23 százalékkal gyarapodva 27,6 milliárd forintra ugrott.

Jelenleg 13 kórházban működik költségvetési felügyelő,  jelentéseikből kiderül, strukturális átalakításokkal nem lehet többet megtakarítani 10 százaléknál, tehát mindenképpen szükség van többletforrásra. Ezzel az előadó szerint a pénzügyminiszter is tisztában van, s ígérete szerint lesz is többletforrás. Ugyanakkor vannak olyan strukturális döntések, amelyeket a kórházigazgatóknak kell felvállalniuk - tette hozzá Gárdos Csaba. Változtatni kell a konszolidáció rendszerén is, az év végi egyszeri kifizetés nem vált be, vannak olyan hónapok, amikor az adósságállomány alakulásából látható, hogy a menedzsment az adósságrendezésre vár, de egyelőre nem találtak ideális megoldást a jelenlegi helyett - fejtegette.

Az kórházak számvevőszéki ellenőrzéséről Salamon Ildikó, az ÁSZ tervezési vezetője beszélt. Mint hangsúlyozta: az ÁSZ célja a kórházak törvényes gazdálkodásának a támogatása, s alapvető társadalmi elvárás, hogy az állampolgárok a lehető legmagasabb szintű ellátást kapják a kórházakban. Ehhez ugyanakkor szabályosan, átláthatóan és hatékonyan működő egészségügyi gazdálkodó szervezetekre van szükség.

Az ellátás minőségét ki ellenőrzi?

Az ÁSZ korábbi, a kórházakra nézve nem túl pozitív megállapításainak az Állami Egészségügy Ellátó Központ (ÁEEK) is utánajárt, a vizsgálat eredményei azonban csak 2021-ben fognak megjelenni - mondta az ÁEEK képviseletében Szabó Tamás. Annyit azért elárult a tapasztalatokról, hogy a problémát rendszerszinten kell kezelni.

Az ellenőrzéseknél az ellátás minőségét is  vizsgálni kellene - vetette fel Stankovics Éva az Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet részéről. Az ÁSZ kritikáira reagálva elmondta, a gazdálkodási szabálytalanságok ellenőrzésénél azt sem lenne szabad elfelejteni, hogy 2012 óta milyen nagyságrendű átalakulások sújtották az ágazatot. A hatvani kórház az elmúlt hét év alatt például ötször váltott fenntartót és működési formát. A működési keretek meghatározásánál pedig azt is figyelembe kellene venni, hogy egy egészségügyi intézmény működése sem tervezhető olyan módon, mint egy oktatási, vagy szociális ellátóé, rengeteg a váratlan esemény, a betegek kiszámíthatatlan módon jelennek meg az ellátóhelyeken.

Nem találják a megoldást

Az adósságállomány alakulásának vizsgálata, a növekedés megfékezését célzó megoldás megfogalmazása kifogott az erre a célra létrehozott munkacsoporton is - vallotta be a Magyar Államkincstár (MÁK) részéről Kóti Tamás. Közel féléves vizsgálódással arra a megállapításra jutottak, hogy ez egy olyan probléma, ami önmagától nem fog megoldódni, s megfogalmaztak olyan kérdéseket is, mint hogy vajon van-e összefüggés az intézmény nagysága, kapacitása, költségszerkezete, infrastruktúrája és az adósságállomány mértéke között.

Az elemzés sok tekintetben nem érte el a célját valid, összehasonlítható gazdálkodási, szakmai adatok híján - fogalmazott Kóti, hozzátéve, hogy az ellátás minőségére vonatkozó érdemi megállapításokat sem tudtak tenni a különböző csoportokba sorolt 20 intézmény vizsgálatánál.

Nincs egy ok

Összességében megállapították, hogy egy-egy tényezővel nem írható le az adósság oka, valamint azt is, hogy nincs különleges oka, ha valamelyik intézmény képes az adósságmentes működésre, s a tartozásállomány nagysága nem függ össze az egy főre jutó személyi költségekkel, amely viszont fontos paramétere az ellátás minőségének. Ugyanígy nem találtak összefüggés a rezsikiadások és az eladósodás között. Ugyanakkor továbbra sincs megalapozott válasz arra a kérdésre, hogy az ellátás minősége és a tartozások alakulása között van-e összefüggés - hangsúlyozta Kóti Tamás.

A munkacsoportnak mandátuma szerint megoldást is kellett volna találni a problémára, de mint Kóti fogalmazott:

Mi sem tudtuk a langyos vizet feltalálni.

Annyi látható, hogy a problémát egyszerre kell intézmény és országos szinten megoldani, fel kell számolni a tvk és a pontrendszer aránytalanságait, s a jó gyakorlatokat át kell venni a problémákkal küzdő intézményeknek. Az adósságtermelés belső és külső okainak feltárása mellett hosszú távú adósságkezelési terv készítésére is szükség lenne - mondta Kóti Tamás.